Színházi állójegyek
„Nem a vodka, hanem a saját tehetségem tesz tönkre. Most semmi szükség a tehetségre. Ügyesség, meg ravaszság az kell, meg hajlékony gerinc” – mondja Gorkij Kispolgárok című darabjában a részeges kórista. A Katona József Színház új darabjában Tyetyerevet Máté Gábor játssza. A színházat egy éve vezető igazgatóval kompromisszumokról, középszerről és csóró értelmiségről KRUG EMÍLIA beszélgetett. A 168 Óra olvasói a február .
– Egyre több a Tyetyerev közöttünk.
– Valószínűleg így lehet. Az, hogy valaki a tehetségét alkoholba fojtja, minden kornak a sajátja. A szocializmusban hányszor mondogattuk: két útja van az értelmiségnek, az egyik az alkohol, a másik járhatatlan.
– A rendszerváltáskor volt miben reménykedni, a kiábrándultság most még erősebb.
– Egyetértek. Az előadásban is sejthetően az igazi értelmiségi Tyetyerev, de már szűk mezsgyén jár, nem lehet tudni, mikor törik el.
– Innen nincs visszaút?
– Nincs. Egyrészt mert a szenvedélybetegségből nem lehet igazán meggyógyulni, másrészt mert Tyetyerev jól lát. Az előrejutáshoz a tehetségnek gonoszsággal, túlzott hajlékonysággal, hazudozással kell párosulnia. Tisztában van azzal, hogy a tisztesség, a becsület és a képesség kevés.
– A diákjainak is ezt mondja?
– Szó van róla, de mégiscsak munkára nevelem őket.
– Bő tíz éve azt panaszolta lapunkban: a színésznövendékek inkább mosóport reklámoznak, mert abból megélnek, s némelyikük neve mellett műsorvezető szerepel, a színész helyett.
– Az ilyesmit már nem érzem kompromisszumnak. Sőt, szinte már semmit nem gondolok annak, annyira beszűkült a mozgástér. Elmélyült színészhez méltó munkalehetőségek szinte nincsenek.
– Épp egy éve igazgató. A közönségtől sem kapni biztatást?
– Rengeteg a konkrét és pozitív visszajelzés szóban, e-mailben. A Facebook-on rohamosan nő a támogatóink száma, hétezer fölött vagyunk. De közülük jó, ha kettőezer-ötszázan vesznek rendszeresen jegyet. A nyílt próbák zsúfolásig megtelnek, vagyis az emberek szomjasak a kultúrára, a színházra – de ingyen akarnak bejönni, hátha hosszú részletet mutatunk a darabból. Az előadás napján a megmaradt jegyeket féláron adjuk. De ez sem elég. Sokan akarnak inkább állójegyet venni, ami azt jelenti, hogy 800 forintjuk még van, de 1200 már nincs. Ők nem a csóró fiatalok, hanem a negyven felettiek. Akik húsz éve is állójegyet vettek és most se futja többre.
– És mire ülnek be? Pár éve azt nyilatkozta: a színháznak már nem a napi aktualitások szintjén kell politizálnia. Mégis, mintha újra tudnánk olvasni a sorok között.
– Nem érdemes elővenni egy előadást, ha nincs üzenete a mai kor emberének. De ez nem azt jelenti, hogy oda kell sejteni egy ismert jobboldali vagy egy ismert baloldali politikust. Az élmény akkor erős, ha a néző magát tudja elképzelni benne. A Kispolgárokat sem játszanánk, ha nem találtuk volna meg azokat a darabra jellemző gondolatokat, amelyek a mai korban is jelentenek valamit.
A teljes interjú elolvasható a 168 Óra eheti számában.
Olvasóink a február 11-i előadásra egy darab páros jegyet nyerhetnek nyereményjátékunkon.
