Száz éve született a „Rímhányó” Romhányi

1921. március 8-án látta meg a napvilágot a zseniális rímfaragó, Romhányi József. Igazi polihisztor volt, hiszen íróként, költőként, műfordítóként, humoristaként és forgatókönyvíróként is maradandót alkotott.

2021. március 8., 15:15

Szerző:

A nagyközönség leginkább játékos állatverseit ismeri, amelyeket halála után a Szamárfül című kötetben adtak ki. Neki köszönhetjük a dr. Bubó, a Mekk mester és a Mézga család bravúros szövegeit is, valamint Romhányi keltette életre Frédit és Bénit, Maci Lacit és Foxi Maxit is magyarul. A modern polihisztor írta továbbá a Lúdas Matyi és a Hófehér című rajzfilmek forgatókönyvét.

Kevésbé ismert, de számos magyar opera szövegkönyvét is Romhányi József jegyezte, például Sugár Rezső: Hunyady című oratóriumának, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond és Ránki György: Muzsikus Péter című operájának szövegírója volt. Operalibrettókat is fordított, Romhányi ültette át magyarra Gluck: Orfeusz című operáját és Carl Orff: Az okos lány című művét. 1983-ban pedig a Macskák című nagysikerű musical szövegét is Romhányi József magyarította.

A géniusz nagytétényi polgári családban nevelkedett. A ciszterci gimnáziumban érettségizett, itt szerezte olthatatlan szenvedélyét a komolyzene iránt. Később a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanult. Megtanult brácsán és zongorán játszani, ám egy rosszul begyógyult kisujjtörés következtében az írás felé fordult. Korábban is rengeteget írt, legelső vicces versikéit gimnáziumi osztálytársainak szavalta el.

A fiatal tehetség legelőször konferansziéként csillogtatta meg tehetségét a Vígszínházban, majd 1951-ben a Magyar Rádióhoz került dramaturgnak. Egész életében hűséges maradt a rádióhoz, egészen 1983-as haláláig a Magyar Rádióban dolgozott, 1962-től a Zenei Főosztály dramaturgjaként.

Romhányi József sosem tekintette művésznek vagy költőnek saját magát. Egyszer Vitray Tamásnak azt nyilatkozta saját magáról, hogy ő nem költő, csupán versíró.

1983-ban hosszú betegség után hunyt el, kitüntetéseit posztumusz kapta. Legelső verseskötete, a Szamárfül is csak a halála után jelent meg.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.