Számvevőszéki jelentés a színházra fordított adóforintokról
Az elmúlt év során az Állami Számvevőszék a magyar színházak 2006 és 2009 közötti gazdálkodását is vizsgálta. Jó gazdái-e a színházak a magyar adófizetők évi 30 milliárd forintjának? A 7óra7 elolvasta a jelentést.
A közpénzfelhasználás a színházakban a jelentés szerint nem elég eredményes és hatékony, mivel nem kapcsolódik hozzá az elérni kívánt kulturális, társadalmi, gazdasági hatások, célok meghatározása, valamint ezek elérését elősegítő finanszírozási elvek, módszerek kidolgozása. A kulturális minisztérium önálló színházi stratégiát nem dolgozott ki. Az intézmények fenntartói kulturális stratégiában, koncepcióban, önkormányzati rendeletben, illetve az alapító okiratokban általánosan fogalmazták meg a színházak feladatait. A költségvetési szervként működő színházak irányában – dokumentált módon – semmilyen fenntartói elvárást, teljesítménykövetelményt nem határoztak meg.
Az előadó-művészeti törvény hatálybalépése előtti időszakban az elosztás elveinek és a támogatás összegének kialakítása nem volt átlátható. Az új támogatási rendszer nem számol az infrastruktúra állapotával, de már részben figyelembe veszi a színházak teljesítményét (előadás-, bemutató- és nézőszám), a művészeti tevékenység eltérő ráfordításait. Az új szabályozással a színházak központi költségvetési támogatásának elosztási elvei átláthatóbbá váltak.
A minisztérium által kiírt és közzétett pályázatok kiírásában hiányzott a pályázati célok és feltételek pontos meghatározása. A kulturális esélyegyenlőség javítása érdekében a mozgó színházak, alkalmi játszóhelyek, tájelőadások kiterjesztése nem valósult meg. A régiók többségében az ellenőrzött időszakban javult a színházi ellátottság. A színházlátogatás társadalmi kiterjesztése, az ellátatlan területek felzárkózása nem történt meg, ennek megvalósulását a támogatási rendszer nem ösztönözte az ellenőrzött időszakban. A gyermek- és ifjúsági korosztályt célzó előadások számában és térbeli elhelyezkedésében, a célokkal ellentétben, nincs javulás. A hazai társulatok nemzetközi jelenlétének fokozására vonatkozó törvényi cél nem teljesült.
A fenntartói ösztönző részhozzájárulás bevezetése az önkormányzati fenntartókat nem ösztönözte a saját forrásból nyújtott támogatás 2009. évi növelésére, a 2010. évi előirányzatoknál azonban már a fenntartói saját támogatás részarányának növekedése figyelhető meg. Ugyanakkor az önkormányzatok közel fele működési forráshiánya miatt a 2010. évre is csökkentette a színházainak – saját forrásból – juttatott támogatás összegét, így nem tudja kihasználni a magasabb központi támogatás igénybevételének lehetőségét. Az új támogatási rendszer érdekeltté tette a színházakat a fizető nézőszám növelésében, az intézmények hoztak is intézkedéseket ennek érdekében. A KSH adatai szerint a kulturális területek iránti érdeklődés csökkenése egyedül a színházaknál nem tapasztalható.
A fenntartók a támogatás elosztása során nem vették figyelembe sem a színházak szakmai teljesítményét, sem az épületfenntartás, működtetés költségeinek változását. A finanszírozás mértéke nem az intézmények művészeti céljaihoz igazodott, a fenntartó a vezetők feladataként jelölte meg a támogatáshoz illeszkedő célok kitűzését.
A teljes elemzést elolvashatja a 7óra7
oldalán!
