Sorstársainak üzent a király
Nem véletlenül díjazták négy Oscarral, A király beszéde nézők millióit hódította meg. A dadogás rejtélyes betegségében szenvedők táborában pedig a kultikus film rangjára emelkedett. Számukra VI. György angol király és az ausztrál logopédus közös küzdelmének története nemcsak különleges filmélmény, hanem új időszámítás kezdete, a gyógyulás ígérete is.
„Nekünk ez a film határkő, mostantól lesz egy előtte és egy utána”– irta Laurent L. francia fiatalember „Viszlát, dadogás” című új blogjában, amelyben arról tudósított, hogy A király beszéde elementáris felismerésekre vezette saját hendikepjével kapcsolatban. Megerősítette benne a reményt, hogy képes lesz felülkerekedni a betegségen, ha megtalálja azt a terapeutát, akivel közös nyelvet beszélnek.
A blogoló véleménye szerint a dadogó emberek életük legszebb ajándékát kapták a mozitól, nincs az a felvilágosító kampány, amely többet tehetett volna a betegség természetének megismertetéséért. Laurent annak tulajdonítja a Colin Firth által megszemélyesített VI. György figurájának hitelességét, hogy David Seidler, a forgatókönyvíró maga is kommunikációs nehézségekkel küzd, belülről ismeri a betegek szenvedéseit, s olvasta az ausztrál logopédus, Lionel Logue eredeti naplóbejegyzéseit.
Laurent L. blogjára sorstársainak százai reagáltak hasonló elragadtatással. Az egyik kommentelő így vallott: „Amikor felgyulladtak a lámpák a moziteremben, elfogott a vágy, hogy mindenkinek elmondjam, én is dadogok. Életemben először büszke voltam erre.”
Franciaországban, ahol 600 ezerre becsülik a beszédfolytonossági zavarral élő emberek számát, a betegek szervezetei vetítéseket rendeztek, logopédusok, pszichiáterek részvételével vitatták meg a film üzenetét.
Tom Hooper rendező alkotása a szakember szemüvegén át is a felfedezés erejével hat. Dr. Marie-Claude Monfrais-Pfauwadel párizsi logopédus szerint Lionel Logue, az eredeti módszerekkel operáló filmbeli beszédterapeuta azért képes hozzásegíteni a királyt a dadogás leküzdéséhez, mert rendelkezik a tisztánlátás és a követelményállítás adottságával. A siker meghatározó eleme a páciensével kialakuló érzelmi kapcsolat, amely a közös munka során barátsággá mélyül.
A dadogás kezeléséhez a technikák elsajátításán túl pszichoterápiára is szüksége van a betegnek – mondja a szakember -, a dadogás ugyanis csak a jéghegy csúcsa, egy tünet, amely mögött az önbecsülés sérülése rejtőzik. A terápia során a jegesedés központjáig, a trauma gyökeréig kell eljutni. A filmben Logue éppen ezt teszi, mondhatni jégcsákánnyal megy neki a jéghegynek.
Az ösztönös beleérző képességgel megáldott Logue a ’30-as években megértette, melyek azok a technikák, amelyek segítségével a páciensek megszabadulnak görcseiktől. A dadogás belső mechanizmusának feltárása terén azóta számos előrelépés történt, de a puzzle sok eleme még ma is hiányzik.
A beszédzavar az esetek többségében gyermekkorban jelentkezik, általában kettő és ötéves kor között, a fiúknál nagyobb arányban, mint a lányoknál. Kialakulásának pontos okát nehéz meghatározni, fiziológiai, pszichés és genetikai tényezők is közrejátszhatnak benne.
A gyermekek egy része spontán talál rá a folyékony beszédre, de ettől később még visszatérhet a dadogás. Idősebbeknél nehezebb a kezelés. A felnőtt korúak egy százaléka küzd ezzel a hátránnyal, a világon mintegy 70 millió embert érint.
