Sorskövek a járdában
– A holokauszt sok mindent elfed, nem látjuk mögötte a lényeget, a személyt, az egyéni sorsot. A botlatókövek lényege pedig éppen az egyéni sorsok láthatóvá tétele – mondta a 168 Órának Takáts Annamária, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője a Stolpersteine – Botlatókövek 2016 elnevezésű akciójuk kapcsán.
A Stolpersteine a német nyelvben botlatókövet jelent, de a kifejezés nem csupán a fizikai értelemben vett megbotlásra utal, hanem arra is, hogy elakadunk egy gondolatnál, és nem tudunk továbblépni. Eddig idehaza csaknem négyszáz követ süllyesztettek a járdába a nácik által deportált, koncentrációs vagy megsemmisítő táborokban vagy munkaszolgálat során meggyilkolt emberek lakóháza előtt. Az ötletadó német művész, Günter Demnig maga helyezi el a betonkockákra applikált réztáblácskákat, amelyeken az elhurcoltak neve, születésük, valamint meggyilkolásuk időpontja szerepel.
Az idei program augusztus 9-től 12-ig tart, ennek során összesen 95 botlatókövet raknak le hat magyar városban: Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Abonyban, Budapesten és Győrben. A Miniszterelnökség 15 millió forintot adott, ami eddig kétszáz kő elhelyezésére adott lehetőséget két év alatt. Magyarországon 2007. április 27-én helyezték el az első botlatókövet a 2B Alapítvány szervezésében. Idén az egyik kő a Király utca 51. szám alatt élt fotográfus házaspárnak, Kiss Pálnak és feleségének állít emléket. Az áldozatok adatainak felkutatásában a Zachor Alapítvány és Csősz László történész, a kövek elhelyezésében pedig az önkormányzatok és a civilek segítettek.
