Mindent Assadról

2020. december 8., 08:23

Szerző:

Jussi Adler-Olsen – a dánok válasza Jo Nesbøre világsikert aratott, a Q-ügyosztály eseteiről írt krimisorozatával. A széria legújabb darabjában, A 2117. áldozatban végre felfedi annak a sorsát, akire a rajongók már hosszú évek óta kíváncsiak: Hafez al-Assadét.

Adler-Olsen a könyvsorozat első részében választotta a morcos nyomozó, Carl Mørck társává a szíriai Assadot, aki szorgalmával, éles eszével és humorával gyorsan Carl és az olvasók szívébe lopta magát. Múltja azonban még a munkatársai előtt is homályban maradt, leszámítva néhány elszólást és információmorzsát, ám most a Q-ügyosztály nyolcadik esetének középpontjában ő és rég elvesztett családja áll. Adler-Olsen szívszorító, véresen aktuális sztorit kerekít Assad történetéből, a világot elárasztó menekültáradat, a vallási fanatikus terroristák és öngyilkos merénylők is komoly szerepet kapnak, miközben Carl élete is fordulóponthoz érkezik. Mégis ez Assad könyve: az örökké tréfálkozó, vicces nyelvi hibákat vétő „kis szíriai” tragédiája lépésről lépésre bontakozik ki előttünk, és amikor felbukkan ősi ellensége, aki tönkretette az életét, a régi csapat természetesen újra összeáll; még a súlyos traumán átesett Rose is visszatér a ringbe.

Az író fájdalmas részletességgel vezet végig minket egy háború sújtotta, a politika által összevissza dobált ország lakóinak kálváriáján, és Assad történetén keresztül sikerül személyes közelségbe hoznia a nagyrészt csak a hírekből (meg egy ideig a Keleti pályaudvar aluljárójából) ismert sorsokat. Néha nehezen elviselhető, de mindvégig szórakoztató könyv A 2117. áldozat, kár, hogy a szerzőből a végére kissé kifogy a szufla, és bár érthető, hogy némiképp kompenzálni szeretné Assad szenvedéseit, az utolsó 20-30 oldalt akkor is eléggé összecsapja, ami különösen feltűnő a többi rész kidolgozottsága után. De ezzel együtt is megéri elolvasni a Q-ügyosztály legszerethetőbb karakterének történetét, mert egyértelműen szélesíteni kívánja az olvasó látószögét, az pedig ebben a kétpólusú világban sosem árt.

(A 2117. áldozat, 440 oldal, Animus Kiadó)

Sztártudósok, influenszerek és frissen megválasztott polgármesterek is összecsapnak a tizedik Brain Bar jövőfesztivál színpadán, olyan témákat vitatva meg, mint a marihuána fogyasztása vagy az eutanázia. Szeptember 26-27-én a Magyar Zene Házában 200 előadó és 120 program inspirálja az érdeklődőket arra: legyenek ők is tevékeny résztvevői a jövőjük alakításának.

Egy gúnyos dalocska vezette el őt saját zsidósága felfedezéséhez. A vallás aztán komoly szerepet játszott az életében, segítségével közelebb került önmagához és a világhoz – többek között ez derült Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezőjéről. Réczei Tamás Dobd be magad! című műsora exkluzív módon csak a 168.hu felületén látható, ne hagyja ki!

A rendező arra vágyik, hogy a munkája valamiféle hatást keltsen, ellenkező esetben nem sok értelme van bármit csinálni. Hogy a politika a jelenlegihez hasonló szintű feszültséget kelt majd a színházban arra nem számított – többek között derült Réczei Tamás Dobd be magad! című, exkluzív módon csak a 168.hu felületén látható műsorából, melynek vendége Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezője volt. Ne hagyja ki!

Bár édesanyja személyes ambícióját valósította meg azzal, hogy balettot tanult, ezt egyáltalán nem bánja. Hiszen rengeteg mindent tanult a tánctól, amit a szakmai pályafutása során is kiválóan képes hasznosítani. Többek között erről beszélt a Réczei Tamás vezette Dobd be magad! című műsor vendégeként Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezője. Az aktuális epizód exkluzív módon csak a 168-on tekinthető meg, ne hagyja ki!

Székely Kriszta az első diplomáját klasszikus balett szakon szerezte, majd 2015-ben színházrendezőként végzett Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában. A budapesti Katona József Színház rendezője kalandos életpályát tudhat maga mögött, amiről a kizárólag a 168.hu felületén látható, Dobd be magad! című műsorban beszélt részletesen. Ne hagyja ki!