A kormánysajtó felfedezte a párhuzamokat Az oroszlánkirály című mesefilm, a migráció és a kommunizmus között
Pörög a kultúrharc az országban, időnként egészen remek értelmezésekbe is belefuthatunk a kormánypárti sajtóban. A Magyar Nemzet például mai cikkében elmagyarázza, mi az igazi üzenete Az oroszlánkirály című rajzfilmnek. Többek között azt üzenik az utókornak az afrikai szavanna beszélő állatai, hogy mindenképpen meg kell védeni az ősi birtokot az idegen hiénahordáktól, de a lap szerint a kommunizmus rémkorszakát is felfedezhetjük a mesefilmben.
Eszerint az 1994-es animációs film – vagyis „ez a cseppet sem finomkodó királydráma” – 25 éve tanítja nemzedékek sorát arra, hogy az élet körforgásának mi az értelme, hogy az ősök, a múlt tisztelete nélkül gyökértelenül üres és céltalan az élet.
A lap annak apropóján ír a meséről, hogy nemrég bemutatták a mese felújított változatát, amely továbbviszi az eredeti mű üzenetét.
„Jon Favreau rendező ugyanis nagyon vigyázott arra, hogy semmi se változzon abban a mesében, amely negyed évszázada sulykolja, az élet nem arra való, hogy önző módon, ösztöneink kielégítésével foglalkozva, tétlenül lődörögjünk a világban (a Hakuna Matata kényelmes nihilizmusában tengődve), mert felelősséggel tartozunk közösségünkért. Arról már nem is beszélve, hogy milyen mélységeket kapott az az ősi tanítás, amely szerint az apák örökségét, Büszke Birtokot és az ott élő állatokat, mindenáron meg kell védeni az idegen hiénahordáktól”
– hívja fel a figyelmet a kormány szócsöve.
Itt viszont nem állt meg a lejtmenet.
„Sőt, ha alaposabban megnézzük, akkor még a kommunizmus rémkorszakát is felfedezhetjük a mesefilmben, hiszen a konfliktus lényege, hogy Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, ezért a Büszke Birtokon dőzsölő gazdag oroszlánok ellen uszítja a maradékokon tengődő szegény hiénákat, miután megölte az oroszlánkirályt. Az eredmény persze nem az egyenlőség, hanem a nyomorúság lesz, ahogy ez a kommunista hatalomátvételre is jellemző volt. A hiénák elherdálják őseik örökségét, Büszke Birtok lepusztul, szomorú és szegény vidékké változik, míg fel nem nő Mufasa fia, aki visszaveszi apja trónját, és elhozza Büszke Birtok újabb aranykorát”
– írja a szerző.
A lap egyébként dicséri a film látványvilágát, mivel a CGI-technológiának köszönhetően azt látjuk, hogy „igazi állatok beszélgetnek egymással”. Ami a szerző szerint azt is jelenti, hogy egy nagyon félelmetes korszak veszi kezdetét a filmtörténetben, amelyben nem a művészi játék, hanem az érzékszerveink becsapása lesz a fő cél.
