Megjelent A butaság enciklopédiája
A butaság különbözteti meg az embert az állatoktól, és a civilizáció alapja sem más, mint az ostobaság - véli Matthijs van Boxsel holland irodalomtörténész, akinek a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg első magyar nyelvű kötete, A butaság enciklopédiája.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát butának, Matthijs van Boxsel az MTI-nek azt válaszolta: "egy ember sincs a világon, aki annyira intelligens, hogy képes lenne megérteni saját butaságát vagy akár csak felmérni annak nagyságát."
A magát "morozófusnak", a butaság természetét kutató tudósnak nevező holland szerző elmélete szerint a butaság nem negatív tulajdonság, nem az értelem, az intelligencia hiányát jelenti. "Éppen fordítva, a butaság az egész faj sorsát meghatározó alapvető adottság, amelynek köszönhetően az emberiség szüntelenül az intelligencia, a bölcsesség, a tudás mind magasabb fokára hág."
Matthijs van Boxsel központi állítása szerint a butaság a nem szándékolt, akaratlan önpusztításra való hajlam, amely az állatokkal ellentétben valamennyi emberben benne lakozik. A butaság tehát a személyiség alapvető jellemzője és súlyos bajokat tud okozni, akár halálhoz is vezethet. Az ember ezért arra kényszerül, hogy megpróbálja kordában tartani, így fejlődik ki az intelligencia, a butaság tombolásának megfékezésére kidolgozott stratégiák összességéből pedig a civilizáció.
Az 52 éves amszterdami "morozófus" 1980 óta kutatja az ostobaságot és már 15 éve ebből él. Felhalmozott butaságtudását egyetemi előadóként, vállalatok - köztük multinacionális mamutcégek - szervezetfejlesztési tanácsadójaként és esszéistaként kamatoztatja.
Eddigi főműve A butaság enciklopédiája, amely 1999-ben jelent meg először. Azóta lefordították 15 nyelvre, köztük kínaira, koreaira és portugálra is. Most elkészült a magyar kiadás, a butaságról szóló első modern összefoglalót így Litvánia, Lengyelország és Románia után már a negyedik országban forgathatják az olvasók a közép-európai térségben, amelynek történelmében a bornírt ostobaság nem mindig volt nagyon ritka jelenség.
Boxsel azonban nem a folyók visszafordításán vagy más őrült ötleteken elborzadó, a butaságot minden bajok forrásának tekintő szemlélettel közelít témájához. "Ez egy optimista könyv. Egy komolyan vett kísérlet arra, hogy megértsük a butaság működését, ugyanakkor nem szigorúan tudományos, hanem vidám" - mondta a szerző az MTI-nek.
A Nyitott Könyvműhely gondozásában megjelent kötet kultúrtörténeti esszék gyűjteménye, amelynek minden darabja a fő tételt hivatott alátámasztani. Példákat az angol kertépítészettől az amerikai rajzfilmeken és a görög mitológián át a holland népmesékig igen széles körből merít a szerző, és idézeteket, fotókat, ábrákat is bevet az olvasó meggyőzésére. "A butaság enciklopédiája valóban enciklopédia, de a régi, középkori enciklopédia műfaj értelmében; az ábécérend helyett a tematikus szerkesztés elvét követi, és a tényeket nagy adag fikcióval vegyíti" - mondta a szerző.
A kötetet Matthijs van Boxsel Marton László társaságában mutatja be a könyvfesztiválon vasárnap délután, hétfőn pedig a kiadó butaságdélutánt tart a budapesti Jelen bisztróban, ahol egyebek között válogatást mutatnak be Boxsel butaságkutatási fotógyűjteményéből és az ostobaság mintapéldáit ábrázoló rajzfilmeket vetítenek.
