Meghalt Szűcs Endre

Életének 80. évében elhunyt Szűcs Endre Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte az MMA pénteken.

2023. június 9., 15:39

Szerző:

Szűcs Endre 1944. február 29-én született. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1968-ban szerzett diplomát. Az akkor tudatosan háttérbe szorított népi építészet, a szecesszió és a historizmus iránti elköteleződésében az egyetemi korrektorként oktató Makovecz Imrétől kapott megerősítést, akivel később, a Kós Károly Egyesüléshez való csatlakozáskor szoros baráti és szakmai kapcsolatba került. 

Kezdő építészként a „klasszikus” műemlékvédelem lett a szakterülete, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. A FIMÜV Műemléki Osztályán kapott tervezési feladatok során találkozott a századforduló üvegablakaival. Évtizedeken keresztül kereste, dokumentálta és rendszerezte a nagy-magyarországi üvegművészet remekeit. Ebből írta doktori disszertációját 1985-ben. 

Az alkotótársakkal, Dörgő Miklós, Obreczán György, Földényi György építésszel, illetve Fűri Judit és Gonzáles Gábor üvegművésszel folytatott kutatómunka eredményeit foglalta össze a 2005-ben megjelent Megfestett fény – díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig című könyvben. 

Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása volt Tóth Péterrel 2014-ben, amely Europa Nostra díjat nyert az Európai Unió legrangosabb, műemlék renoválásokra kiírt pályázatán, emellett a Pro Architectura, illetve az ICOMOS díjat is kiérdemelte. 

Szűcs Endre vezetésével 1980-ban alakult műemlék-helyreállítási főprofillal a MÉRMŰ Stúdió. A kilencvenes évektől főként hagyományőrző családi házakat tervezett a Balaton-felvidéken, az Őrségben és az alföldi tanyavilágban. 

Sajátjának érezte a bartóki alapelvet, amely szerint csakis tiszta forrásból szabad meríteni, ami az ő esetében a népművészet volt. Ehhez a Balaton-felvidéktől a Gyimesig gyűjtötte az emlékeket. Tisztában volt vele, hogy akkor lehet csak sikeresen átörökíteni a múlt emlékeit, ha a műemlék használatba kerül, ezért rekonstruálni mindig a modern kor igényeinek megfelelően kell. Ebből fakadt teremtő építészete. 

Az általa vezetett stúdió nevéhez kapcsolódik Sopron Fő terének és belvárosi utcáinak rekonstrukciója, valamint a Várfalsétány tervezése Vladár Ágnessel, Sallós Csabával, Dósa Papp Tamással és Örsi Károly kerttervezővel. A szakrális építészeti alkotások közül kiemelkedő a Kárpát-Haza Temploma Verőcén. A zarándoktemplom tervezéséhez kiváló tanítványát, Tóth Pétert fogadta alkotótársul. 

Szűcs Endre a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként 1993 és 1996 között Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építésszel a gyimesi népi építészetet kutatta, melynek során mintegy száz épület felmérése és fotódokumentálása történt meg. 

2014-ben Ybl-díjat kapott, 1990-ben a Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerésben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Több mint egy tucat Év Háza díj nyertese, 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kiskastély műemléki felújításáért. A magyar szerves építészetet képviselő Kós Károly Egyesülés tagjaként mesterként közreműködött a Vándoriskolában. 

Szűcs Endre 2013-tól volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az MMA saját halottjának tekinti.

17:13

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

2024. április 11., 11:02

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.