Megfejtette a Magyar Narancs, miért bámuljuk a képernyőre ragadva a koreai túlélődrámát

A sorozatot a bemutatója utáni 28 napban 111 millióan nézték meg – legalábbis hivatalosan ennyien kezdtek bele és néztek belőle 2 percet, a platform ugyanis ennyi idő után számít valakit nézőnek –, amivel megdöntötte A Bridgerton család 82 milliós eredményét – írja a Magyar Narancs. Emellett 94 országban hódította el a Netflix toplistájának első helyét, köztük Magyarországon is, ahol jelen sorok írása közben már több mint 20 napja letaszíthatatlan a trónról.

Több tényezőt is ír a Magyar Narancs cikke a Squid Game (Nyerd meg az életed) című koreai sorozat sikerével kapcsolatban. A siker oka összetett, a sorozat alkotója, Hvang Dong Hjuk sztorija pedig az a fajta hollywoodi történet, amelyből pár éven belül tuti, hogy a Netflix újabb filmet vagy sorozatot csinál.

Az egyik, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekről szól (akárcsak az Élősködők), vagyis arról, hogy

miközben a prosperáló országban egy réteg egyre jobban él, addig a szegények egyre szegényebbé válnak,

az ebből fakadó elkeseredés pedig elképesztő, brutális vagy épp groteszk tettekre sarkallja a partvonalon kívül rekedteket.

A film és a sorozat is komoly drámát mutat be, miközben megtartották fanyar dél-koreai humorukat is. Az amerikai társaik dramaturgiáját idézik, ám mindkettőben van valami csavar: a fordulatok nem pont úgy és akkor történnek, amikor várnánk őket, és a legtöbb esetben a máskor egyértelmű jó-rossz szerepek is elmosódnak. 

Dél-Koreában jól ismert jelenség a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a megélhetésért vívott harc a munkahelyeken, és az is, hogy nem csak hajléktalanok kerülhetnek kilátástalan helyzetbe, hanem öltönyös-nyakkendős polgárok is hamar elképesztő adósságspirálba verhetik magukat. Egy New York Times-nak nyilatkozó dél-koreai férfi például úgy fogalmazott, hogy Szöulban szinte lehetetlen kényelmesen megélni egy egyszerű, havi fizetésből.

Ez pedig nemcsak nekünk, magyaroknak lehet ismerős:

az elszálló lakás- és élelmiszerárak emberek millióinak életét nehezítik meg, a koronavírus-járvány pedig minderre rátett egy lapáttal.

(A lpa meg is jegyzi: a Netflix másik idegennyelvű szenzációjának, A nagy pénzrablásnak a sikere mögött is ott lapult a nézők elitellenessége, az uralkodó osztályok iránt érzett ellenszenv és a jelenlegi gazdasági helyzet okozta frusztráció és kétségbeesés.) Ugyanez működik a Nyerd meg az életedben is: nem nehéz együttérezni a karakterekkel, melyek között akad hatalmas adósságot maga előtt görgető diplomás üzletember; felelőtlen szerencsejátékos, aki mindig is egyik napról a másikra élt; Észak-Koreából szökött fiatal lány; és riválisai elől menekülő maffiózó is. Egy a közös bennük: egyszerűen nincs más választásuk, mint részt venni az őrült és halálos játékban, amelynek fordulatai sem szokványosak.

A másik pedig a szinkron, illetve a felirat minősége: a Netflix célja, hogy a show minél pörgősebb legyen, a nézőnek ne kelljen visszatekernie azért, mert nem értette, vagy nem tudta elolvasni a feliratot, mert a lényeg a minél több fogyasztás, a binge-watching, vagyis a darálás. A Nyerd meg az életed pedig elképesztően jól teljesít ebben. 

(Kiemelt kép: ROLF VENNENBERND / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)