Külföldre távozott diplomás, fizess!

Néha olyan érzésem van, hogy ott fent, a minisztériumban dolgozók, mintha nem is a földön járnának... ennek egyik tipikus példája Hoffmann Rózsa államtitkár asszony, aki a mai kabaré egyik jeles képviselője lesz lassan, mert annyit röhög az ember az ötletein, mint némelyik stand up humorista fellépőn. Most is csapatával olyat alkotott, hogy ajjaj.

Az Origo birtokába került tervezet szerint ugyanis megvalósítják azt a szép és régóta dédelgetett tervet, hogy amelyik diplomás külföldre távozik, az biza' fizesse vissza képzése költségeit.

Lényeges változás a korábbi tervekhez képest, hogy a koncepció államilag finanszírozott képzés helyett állami ösztöndíjjal támogatott képzésről ír. A különbség, hogy a tervezet szerint az ilyen képzés a jövőben csak akkor lesz a hallgatók számára valóban ingyenes, ha még tanulmányaik megkezdése előtt szerződést kötnek az adott egyetemmel vagy főiskolával arról, hogy diplomájuk kézhez vétele után meghatározott ideig Magyarországon vállalnak munkát. Konkrét időszakot a tervezet nem szab meg, csak példaként említ 7 illetve 15 évet. "Ennek nem teljesülése esetén a képzés költségét a hallgató az intézménynek visszatéríteni köteles" (origo.hu)

Mint külföldön dolgozó diplomás, pár gyakorlati kérdést azért feltennék az államtitkár asszonynak:

1. És mindezt hogyan tennétek meg, kicsi csillag? Áruljátok már el, honnan a fenéből tudjátok meg, hogy az az egyetemista hová megy dolgozni? Hivatkozhatsz a fene nagy EU-s intézményi kapcsolatra, ami úgy nagyjából semmit sem ér, és olyan csigalassú, mint a bürokrácia általában, de utána is, ha az emberke nem akarja visszafizetni a képzést, mit csináltok? Beperlitek? Szerintetek ez hol fogja érdekelni a kint dolgozót, amikor azt látja, hogy még az ír gázoló ügyében sem tudtok dűlőre jutni, immár tíz éve? És EU-n kívül is van élet...

2. Tetszik ez a 7 meg 15 év kitétel. Lássuk az én esetemet: egyetem után 4 évet dolgoztam itthon, majd (ideiglenes szándékkal) dobbantottam, és most úgy öt év után szeretnék visszajönni, hogy tudásommal "hazámat szolgáljam" (meg hogy legyen kinek az adójából kifizetni a BKV vezér prémiumát). Na, akkor kellene nekem fizetnem, vagy sem? És ha csak mondom, hogy hazatelepülök, de eszem ágában sincs? Persze, ki lehet kötni, hogy az illetőnek "összesen legalább 7-15 év magyarországi munkaviszonya legyen", de ez csak utólag derül ki, kb. nyugdíjba vonuláskor. Mert az nagyon nem kóser, hogy kimegyek négy év után, a törvény szerint visszafizetem a képzésem költségeit, majd öt év után hazajövök, és... és akkor mi?

3. Ez a „ki milyen hasznot hoz az országnak" kérdés is érdekes... pl. aki munkanélküli, és segélyt kap az államtól, az - gazdasági szempontból - milyen hasznot hoz? És aki külföldön dolgozik, de pénzét itthon költi el, vagy itthon fekteti be? Na ugye, ez is egy érdekes kérdés, mindenesetre nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy aki külföldre megy, nem a magyar államnak kamatoztatja tudását. A külföldön dolgozót sok esetben tekinthetjük úgy, mint aki exportálja a munkáját, és az export jó dolog jelen állás szerint.

4. Maga az elv amúgy érthető: az állam befektet, az állam szeretné, hogy befektetése valamilyen szinten megtérüljön, és ezt a megtérülést próbálja biztosítani. De akkor miért nem terjesszük ki ezt az elvet az egész oktatásra? Pl. ha többszörösen hátrányos helyzetű L. Richárdnak amúgy is esze ágában sincs dolgozni, miért ne követelhetnénk rajta, hogy fizesse vissza az általa elvégzett 6 általános költségét? Na?

Most jöhetne az a szöveg, hogy az állam teremtsen olyan feltételeket, hogy a diplomás szakembereknek megérje itt maradni, pl. ilyen a normális, nem a munkát büntető adózás, tisztességes, kiskapukat kizáró törvényi környezet, vállalkozásbarát gazdaság, stb, de hát ez jóval nehezebb feladat, mint kitalálni ezt az agyrémet. Arról meg ne is beszéljünk, hogy ez a "röghöz kötés" mennyire harmonizál az EU elvekkel, és hogyan állná meg a helyét egy próbaperben.

Valaki vigye már ki Hoffmant és a többi minisztériumi szakértőt a valóságba, és kérdezze már meg tőle, hogy "akkor ezt így hogy"? Mert értem én a szép alapelveket - zenéljen, tornázzon a gyerek, meg ne menjen külföldre, de ehhez olyan feltételek is kellenek, amik nemcsak papíron, a minisztériumban vannak meg!