Kövér László szerint Tamási Áron táltos volt, méghozzá székely realista táltos

A magyar irodalom székely realista táltosának nevezte Tamási Áront Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth-díjas székely magyar író első egészalakos köztéri szobrának pénteki avatásán, Budapesten Pokorni Zoltán társaságában.

2023. május 26., 19:28

Szerző:

Méltó és igazságos, hogy Tamási Áron 1966-ban bekövetkezett halála évfordulóján kap szobrot Budapesten – hangsúlyozta a házelnök.

Kiemelte: Tamási Áron igazságai azért váltak örök igazságokká, „mert aranyfedezetük a valóságban, a nemzeti hűségben és az írástudói felelősségben, jellemben rejlik. Tamási Áron a XX. században így és ezért hozhatta vissza a pezsgő székely életerőt a magyar irodalomba”.

 A házelnök azt mondta: nem véletlen, hogy az egykori táltosok emlékét leginkább a székely népmesék őrizték meg, ezért az sem lehet véletlen, hogy Tamási Áron éppen Székelyföld szívében született Farkaslakán 1897-ben.

„Tamási Áronnak kellett, hogy legyen elhivatottsága, hogy a betűvetés eszközével óvja népét, szülőföldjét, és ébresztgesse a Gondviselést” – hangsúlyozta Kövér László, kiemelve: az író olyan korban élt és alkotott, amelyben a székelyek és magyarok igazsága nem volt sem kimondható, sem elhallgatható. „Az ebből az ellentmondásból fakadó drámaiság tetten érhető életművén, amely a létfeszültséget székely derűvel tette elviselhetővé" – magyarázta.

Kövér László szerint Tamási Áronnak életében három nagy próbatételt kellett kiállnia, mindhárom feladat emberpróbáló volt: 1918-ban farkasszemet kellett néznie a halállal, 1937-ben az etnikai kirekesztéssel fenyegető romániai fasizmussal, 1956-ban pedig az ideológiai kirekesztést hirdető „nemzetáruló magyarországi kommunistákkal”.

„Mindhárom esetben – emberként, magyarként és írástudóként – erkölcsileg ő került ki győztesen a szembenézésből” – hangoztatta az Országgyűlés elnöke.

„Ezeken az utcákon járt Tamási Áron, miután Magyarországra menekült az ostrom idején: a Stromfeld Aurél utcában, Bajor Gizi villájában kapott helyet néhány hónapig, majd 1945 után az Alkotás utcában talált otthonra, ahol haláláig élt” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere.

Tamási Áron szobrát Kövér László, Pokorni Zoltán és Csiba Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója leplezte le. Az emlékművet megáldották a katolikus, lutheránus, református és unitárius egyház képviselői.

Az egészalakos szobor az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Iskola bejárata mellett kapott helyet a XII. kerületi Kiss János altábornagy utcában, a Tamási Áron-emlékév alkalmából.

(Kiemelt kép: Kövér László Tamási Áron szobrának avatásán 2023. május 26-án. Fotó: MTI)

17:13

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

2024. április 11., 11:02

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.