Kötelezettségszegés
A bizottság felszólítja Magyarországot, hogy a bírósági rendszerben és az adatvédelemben is egy hónapon belül hajtson végre reformokat. A jegybankkal összefüggésben pedig Magyarországnak egy törvényszöveg előterjesztésével kell gyorsan alá támasztania az ígéreteit – írja a Die Presse című bécsi lapban Oliver Grimm.
Újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti erőfitogtatás. A brüsszeli hatóság bejelentette, hogy Magyarországnak egy hónapon belül el kell oszlatnia a bírósági rendszer és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat. Ellenkező esetben mindkét ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé fog kerülni.
Ezzel párhuzamosan két másik vita befejeződése is körvonalazódik. A bizottság ugyanis azt nyilatkozta, hogy a központi bankot érintő néhány változtatásra vonatkozó bírálatra messzemenően kielégítő választ adott Magyarország. „A központi bankra vonatkozó eljárással összefüggésben jelenleg nem gondolkodunk a további folytatásról” – mondta az EU-hatóság egyik szóvivő asszonya. Most Magyarországon van a sor, hogy törvényszövegbe foglalva előterjessze a jegybankkal kapcsolatos ígéreteit, konkrét elképzeléseit.
Úgy tűnik, közmegelégedésre megoldódni látszik a negyedik vitás téma is: az új médiatörvényről van szó. A Magyar Alkotmánybíróság számos paragrafust már decemberben alkotmánysértőnek nyilvánított, aminek hatására az Orbán Viktor vezette magyar kormány - a bírósággal egyeztetve - módosító javaslatokat terjesztett elő. Ezeket elbírálás céljából az Európa Tanácshoz továbbították. Kiértékelésük még nem történt meg.
Két eljárás gyakorlatilag már véget ért
Röviden összefoglalva: Ha formálisan még nem is fejeződött be, de gyakorlatilag már véget ért a kötelezettségszegési eljárás. Amelyet a központi bank kormányzója fizetésének csökkentése miatt indítottak. A csökkentést a bizottság a jegybank függetlenségét érintő támadásnak értékelte. A Brüsszelből érkezett számon kérő levélre adott közel 100 oldalnyi válaszában Budapest azonban hihetővé tette, hogy a gazdasági nehézségek miatt nemcsak a jegybank vezetőjénél kell fizetéscsökkentést végrehajtani, hanem valamennyi tisztségviselő esetében szükség van rá. „Ha a bizottság ellenezné ezt a fizetési sémát, akkor erről egy indokokkal ellátott állásfoglalást küldött volna a részünkre. De ezt nem tette.” – mondta egy magyar diplomata. Az ilyen jellegű írásos állásfoglalás az utolsó lépés a Luxemburgban indítandó kereset előtt.
Az a kérdés is megoldottnak tűnik, hogy a jegybank elnökének vajon lelkiismereti konfliktust okozhat-e az alkotmányra teendő esküje amiatt, hogy közreműködik a jegybankok európai rendszerében. Ugyanis, amint azt Budapest kihangsúlyozta, az alkotmány minden további feltétel nélkül garantálja a jegybank függetlenségét.
Első vitás témának megmaradt az adatvédelmi ombudsman hivatali idejének idő előtti megszüntetése, miután 2011. végén helyette új adatvédelmi hatóságot állítottak fel. Brüsszel aggályoskodik, mert Budapest nem szolgáltatott „elfogadható magyarázatot”arra a felvetésre, hogy az ombudsman miért ne maradhatna 2014-ig, a mandátumának végéig hivatalában. Továbbá, hiányosan fogalmazták meg azokat az indokokat, amelyek alapján a miniszterelnök elbocsáthatja az ombudsmant.
„Önkény” a bíróságok igazgatásában
Másodikként a bizottság elutasítja Budapest azon javaslatát, miszerint az Országos Bírósági Tanács adott esetekben a „hivatásbeli és orvosi alkalmasságuk” vizsgálatát követően 62 év felett is meghosszabbíthatja egyes bírák és államügyészek szolgálati idejét (mostanáig 70 év volt a nyugdíjkorhatár). Ez „önkényes” eljárás - kifogásolta a bizottság.
(Die Presse, nyomtatásban: 2012.03.08.)Fordította: dr. Gonda László
