Kilátástalan helyzetben a cigányzenészek

A vendéglátósok mellett azok a roma zenészek is a tönk szélére kerültek, akik korábban az éttermekben húzták a nótát. A turizmus teljes megszűnésével és a vendéglátó egységek nyitási tilalmával ugyanis ők is elveszítették legfőbb bevételi forrásukat. Noha a kormány biztosít némi támogatást, a bennfentesek szerint ez kevés. Az éttermi cigányzenét először 2017-ben a Muzsikáló Budapest, később az országos támogatássá bővült Muzsikáló Magyarország pályázattal támogatták. Mindkettőt a Hagyományok Háza szervezet adta át, ami tavaly összesen egymilliárd forintot osztott ki. A támogatások elbírálásában Déki Lakatos Sándor, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett és Liszt Ferenc díjas cigányprímás is segédkezett. A muzsikuslegenda lapunknak elmondta, a támogatás ugyan szép összeg, mégis csupán a pályázók kétharmada tudott hozzájutni.

„A járványhelyzet mindenkire kivételesen nehéz terhet rótt. Azt gondolom, hogy nagy segítség volt a támogatás, a jelentkezők számához viszonyítva azonban kevésnek bizonyult, amit szétoszthattunk.

Akik kapják, havi felbontásban jutnak hozzá. Korábban az volt a feltétel, hogy heti négy alkalommal kell muzsikálniuk négy óra időtartamban egy étteremben, de a bezárások miatt most videófelvételeket kell küldeniük a bizottságnak, így juthatnak hozzá a támogatáshoz” – magyarázta a prímás, aki aggódik azokért a muzsikusokért, akik nem részesülhettek a támogatásból.

„Nekik teljesen reménytelen a helyzetük, hiszen a vendéglátóegységek újranyitása is kétséges, senki sem tudja, hogy mikor kerülhet rá sor. A másik kérdés pedig az, hogy amikor az éttermek egyszer kinyitnak, mikor szedik össze magukat annyira, hogy ismét bejelentett munka mellett foglalkoztassanak roma muzsikusokat, hiszen most az étteremtulajdonosok is a tönk szélére kerültek” – mondta Déki Lakatos, aki szerint a vidéki muzsikusoknak talán könnyebb lehet most.

„A járvány után a belföldi turizmus fog először megindulni. Talán a vidéki éttermek így előbb visszatérhetnek a régi kerékvágásba, az ott muzsikáló romák pedig hamarabb visszaszerezhetik az eredeti kenyerüket. A fővárosiaknak nehezebb dolguk lesz, hiszen Budapestet főként a külföldi turisták látogatása tartja életben, ami minden bizonnyal sokkal lassabban áll helyre” – tette hozzá.

 

Déki Lakatos Sándor / Fotó: MTVA/Zih Zsolt

A zenész szerint a jelenlegei helyzet a muzsikusszakma végét is jelentheti, hiszen kényszermegoldásként sokan más munka után néztek.

„Most sokuknak a sarokba kellett tenni a hegedűt és a nagybőgőt. Néhányan ételfutárként, taxisként vagy biztonsági őrként dolgoznak, ami facsarja a szívem.

Olyan szakma ez, amit nem tanítanak. Én az apámtól, ő is az apjától tanulta, a fiam pedig tőlem. Mélységesen elszomorít, hogy a járvány, a bezárások és a turizmus majdani lassú helyreállása okozhatja ennek a szakmának a végét. Hiszen most sok étteremnek olcsóbb lesz az MP3-ról lejátszott dalok jogdíját megfizetni, mint egy három-négy-öttagú cigányzenekart fenntartani.”

Egy korábban már pályázatot is nyert roma zenész azt mondta, két állást vállalt, hogy el tudja tartani családját a járványidőszakban. „Már kereken egy éve nem volt hegedű a kezemben, ki is mentek a nóták a fülemből. Néha napokig nem látom a családomat, mert az éjszakai műszak után máris megyek ételt szállítani. Korábban jól meg tudtunk élni a muzsikálásból, nem is értek máshoz, csak a nótákhoz” – mondta, remélve, hogy amint teheti, visszatérhet eredeti szakmájához, de nem túl optimista.

„Ha egyszer végre ki is nyitnak a vendéglátóegységek, a roma zenészek lesznek az utolsók, akikre gondolnak, hogy visszavegyék őket. Mikor én legutóbb rákérdeztem az étteremnél, hogy mire számítsunk, ha vége a járványnak, csak annyit mondtak »majd szólunk«, ezt pedig mindannyian tudjuk, mit jelent”.

(Kiemelt kép: Hegedűk egy cimbalmon az Európai Roma Fesztiválzenekar nyílt próbáján a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központban (FROKK) 2019. január 29-én / Fotó: Balogh Zoltán/MTI)