Kacskakezű hentes, kutyának látszó disznók

Kacskakezű hentes, kutyának látszó disznók, „kancsalul festett egekbe néző” baseballbajnok, elhanyagolt külsejű idomár, hízásnak indult fürdőzők, macskát kényeztető kispolgár házaspár… Király Gábor nyersen megfogalmazott állat és emberfigurái nem pusztán méretüknél fogva elementáris erejűek. Egyéni hang az egyre-másra születő, szinte szalonfestészetnek nevezhető képek áradatában. Az afrikai népművészettel és a grafitti műfajával rokonítható munkáit egyfajta ormótlan líra lengi körül.

„Király Gábor kedveli a rusztikus hatású felületeket, így vászon helyett többnyire deszkát, farost lemezt használ, melyeken ráadásul a felület bizonyos részeit gyakran érintetlenül hagyja. Ezt a nyers erőt a többnyire hatalmas méretű munkák is sugallják, bár van néhány apróbb sorozata a talált hordozótól függően. Király ábrázolásmódja rokon vonásokat mutat az archaikus koriakkal, mintegy új barbár festészetet művelve. De ez nála nemcsak formalizmus, mivel az a világkép, ami megjelenik általa, az is archaikushoz hasonló, ahol még közvetlen kapcsolat van a természet és az ember között. Ez a rusztikusság, darabosság a témáiban is tetten érhető, ugyanis minden korszakában jellemző a nyers, sőt olykor brutális férfivilág megjelenítése. Ugyan számos „macsós” tevékenységet folytató férfialakját (bokszoló, falfúró stb.) iróniával is szemlélhetjük, mintegy kikarikírozását e sztereotípiáknak. Témái általában mentesek minden pátosztól, jelentős eseménytől, többnyire a hétköznapok jelentéktelen mindennapjai, szereplői, képei műfajilag többnyire portrék, sajátos életképek, csendéletek, enteriőrök...” (Részlet Bordács Andrea megnyitóbeszédéből)

A Magyar Alkotóművészek Háza kiállítótermében, az Olof Palme Házban (1146 Budapest, Olof Palme sétány 1.) Király Gábor festőművész tárlata november 10-ig látogatható.