Így jöttünk

Kikerekedett a múlt: az MTI által kiadott Kor-képek fotóalbum nyolc kötetben mutatja be, mi történt nálunk 1938 és 1994 között. Volt miből válogatni.

2010. november 2., 14:55

1938-at hosszú ideig az „utolsó békeévként” emlegették. Ehhez viszonyítottak sokáig mindent: újjáépítést, termelést, keresetet, exportot, importot. Holott ez a „békeév” maga is terhes volt a készülődő háború, a feszülő belpolitika, a szakadék vonzása által. Az első periódust bemutató könyv címoldalán Horthy Miklós belovagolt a visszatért Komáromba. A nyitó kötet utolsó képén német katona holtteste hever az Iparművészeti Múzeum előtt 1945 januárjában. Közben megtörtént, ami történt.

Aztán sorban a többi is: a koalíciós évek, a Rákosi-korszak, ’56 és tovább. A sorozatzáró kötet borítója színes: a rendszerváltás utáni első demokratikusan választott kormány miniszterelnöke, Antall József uralja a címlapot.

A most megjelent két könyv (Kor-képek 1968–1979, valamint 1980–1989) tanulságos és teljes dokumentumgyűjteménnyé építi a sorozatot, amely a Magyar Távirati Iroda tizenhárommilliós fotóarchívumára alapozódott, és számos eddig nem publikált felvételt is közrebocsátott Féner Tamás szerkesztő tiszteletre méltó válogatásában.

Nagyívű vállalkozás volt ez, értékmentés és népi-nemzeti mementó. Nemcsak az Így jöttem tanulsága van benne (Jancsót idézve), hanem a választások drámája is. Minden képben benne a jövőnk is, nemcsak a múltunk. Aki odafigyel, megérti.

A Magyar Távirati Iroda (és elnöke, a sorozat főszerkesztője, Vincze Mátyás) igazi, történelmi szerepet vállalt a fotók összegyűjtésével, gondozásával, kontextusba helyezésével, kiadásával. Messze túllépve az aktuális, efemer tudósítások kötelmein, lehetőségein, érzelmileg is iskolázva a kötetek olvasóit.

Valószínűleg egy mögöttünk maradt korszak utolsó nagy, professzionális merítésének az eredményét láttuk. A digitális jelenben mindenki fényképezget, ezerfelé bomlik, elaprózódik, széthull a kép.