Hemzsegő hullák – Sokkal több mint testőr
Sokkal több bérgyilkosról készül film, mint ahány óvodapedagógusról, adótisztről és altatóorvosról együttvéve. És nem azért, mert a bérgyilkos tisztelendőbb fajta. (Bár a főszereplőnek, Darius Kincaidnak az apja éppen pap volt, akit a tulajdon templomában végeztek ki holmi aljadékok, hát csoda, hogy a fia így elkanászodott? Nem csoda.)
E film abból indul ki: szokatlanabb, ha ezúttal nem az áldozat kap testőrt, hanem az elkövető. Egy tehetséges tettesnek nyilván sok az ellensége (például maga a rendőrség), de számolni kell a szakmabeliek sárga irigységével is. (Nevezetesen Fehéroroszország közbűntényes ügyekben brillírozó vezetőjének kivégzőosztagával.) Az pedig aztán mindennek a teteje, ha az összekényszerített tandem, a kiváló hírű bérölő (Samuel L. Jackson) meg AAA kategóriás testőre korábbi konfliktusaik miatt egymás torkát lesik, kinyírnák a másikat.
A két összepórázolt férfihoz méltó nők tartoznak. A bérgyilkos asszonykája (Salma Hayek) jól forgatja a törött sörösüveget más torkán (nemcsak a pogácsaszaggatáshoz ért), a konszolidált testőré viszont maga is nemzetközi rendőr: interpoloska.
Hemzsegnek a hullák. Autó, motorbicikli és rohamcsónak kergeti egymást Amszterdam-szerte. Az ölési koreográfiák túlzásai előbb-utóbb világossá teszik, hogy paródiához váltottunk jegyet. A nagy vigalomból azonban kilóg a kínzások szadizmusa, valamint a szaftos és vastag beszéd naturalizmusa meg a golyózápor gyakori kopogása.
A történet hősei angolosan játsszák végig históriájukat (vagyis félig véresen), de aztán mindannyian megdicsőülnek. Kiderül, hogy a bérgyilkosnak nemcsak drasztikus humora van, hanem igazságérzete is. Vagyis: egy ikonikus bűnözőből is lehet hasznos tagja a társadalomnak.
Kell több? (Ha igen, akkor az már egy másik film.)
(Sokkal több mint testőr. Rendezte: Patrick Hughes.)
