Hangosfilmek beszélő plakátjai – A magyar mozitörténet míves albuma

A Kék bálvány bukásával kezdődött a magyar hangosfilm története. A második alkotás, a Hyppolit, a lakáj viszont máig visszhangzóan zajos sikert hozott. 1931 és 1944 között 360 hangosfilmet forgattak Magyarországon, Európában csak a németek és az olaszok gyártottak ennél többet. Háromszáz magyar alkotás élte túl a háború viszontagságait. Nemcsak korízlésről tanúskodnak, hanem a drámába tartó magyar politikáról, a zsidó színészek távoltartásáról, a háborúról, a ringató illúziókról, a túláradó érzésekről egyaránt.

A filmművészetnek erről a korszakáról jelent meg egy míves kivitelű könyv, A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944, az Országos Széchényi Könyvtár és a győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár gondozásában. A kötetben ötszáz plakáton kívül hat, friss kutatások alapján íródott tanulmány helyezi a kor kulturális, politikai és közéleti terébe a mozifilmeket. A plakátok mint alkalmazott grafikai alkotások önmagukban is érdekesek. A némafilmek rajzolt plakátjai harsányak, s elsősorban a sztorival csalogatták be a nézőket a moziba. A hangosfilmek „utcai hírmondóin” már a főszereplők uralják a plakátokat, a sztárkultusz színes lenyomatain nem annyira a történet, mint maga a színész a vonzerő: Karády Katalin, Jávor Pál, Csortos Gyula, Kabos Gyula.

A kötetet a jelentős eredeti plakátgyűjteménnyel rendelkező Fekete Dávid szerkesztette. Ő egy filmstábbal végigjárta a 1943-ban forgatott Kettesben című film helyszíneit is. Ez volt az első olyan magyar hangosfilm, amelyet teljes egészében természetes helyszíneken, műtermen kívül forgattak.

A főszereplők Páger Antal és Simor Erzsi.

A könyv borítója három plakát felhasználásával készült, választhat az olvasó A papucshős, a Hyppolit vagy az Alkalom közül. Az attraktív album a Palatia nyomda igényességét dicséri.

H. F.