Gárdos Péter ajánlója

2016. június 30., 19:06

A Balázs Béla-díjas filmrendező általában saját forgatókönyveiből, írásaiból készíti filmjeit. A legutóbbi, Hajnali láz című alkotását is saját regényéből forgatta: a szüleiről szóló megrázó szépségű mozi nemrég fődíjas lett a kaliforniai San Joséban tartott Cinequest Filmfesztiválon.

Persze azért vannak olyan szépirodalmi művek, amelyeket Gárdos Péter szívesen filmre vinne. A kortárs magyar írók közül például egyik kedvence BAartis Attila.

– Már előző könyvét – A nyugalom – is nagyon szerettem. De szerintem még azt is felülmúlta Bartis új regénye: A vége. Annyira érzékletesen, filmszerűen írta meg, hogy boldogan megrendezném. Nagyon rég nem olvastam ennyire megrendítően ambivalens apa-fiú viszonyról. Ezt a szálat keresztezi egy szerelmi kapcsolat is. Mindezt a szerző varázslatos nyelven beszéli el. Az egész olyan izgalmas, mint egy detektívtörténet, amely robog a végkifejlet felé – mondja Gárdos Péter a 168 Órának.
A könyv főszereplője egy fotográfus, aki különleges képeket alkot, és ez a képiség is áthatja a regényt, amely részben önéletrajz.

A József Attila-díjas Bartis Attila is fotózik, több önálló kiállítása volt már. Erdélyben született, tizenhat éves volt, amikor 1984-ben családjával átköltöztek Magyarországra. A honi irodalmi köztudatba A nyugalommal robbant be 2001-ben. Ebből született meg az Anyám, Kleopátra színházi előadás, amelyet a Nemzetiben mutattak be Garas Dezső rendezésében. A címszerepet Udvaros Dorottya alakította. A regény filmváltozatában is ő játszotta a főszerepet, rendezője Alföldi Róbert volt.

A következő Bartis-regényre tizennégy évet kellett várni. A munkát az író még 2002-ben kezdte. Sok résszel elkészült, ám miután 2006-ban elvesztette édesapját, leállt az írással. Pontosabban újrakezdte az egész történetet. A szerző később egy évet töltött Indonéziában, Jáván. Regénye nagy részét ott, tízezer kilométerre hazájától írta meg. A fizikai távolság segítette a múlt felidézésében, hiszen regénye a Kádár-korszak krónikája is, témája az ügynökmúlt és az is, hogy az elhallgatott bűnökkel mit tud kezdeni a fiúk nemzedéke. A regényt már Budapesten fejezte be az író, és művéért idén elnyerte a Libri közönségdíját.

Gárdos Péter úgy véli: noha a könyv társadalmi korképként is hiteles, mégis a szenvedélyes emberi drámák teszik felejthetetlen olvasmánnyá.
S. Zs.

Benjamin Appl világhírű német bariton és Villányi Dániel zongoraművész Franz Schubert Téli utazását adja elő a magyarországi deportálások 80. emlékévének kiemelt eseményén az Óbudai Zsinagógában szeptember 30-án 19 órakor. A koncert meglepetést is tartogat, hiszen Schubert kuriózumnak számító kórusművét, amelyet a 92. zsoltár héber szövegére komponált e koncert kedvéért tanulta meg Benjamin Appl.

Ady Endre és Léda kapcsolatának egyik tragédiája, hogy Léda 1907-ben halva született kislányt hozott a világra. Bár egyértelmű bizonyítéka nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. Néhány évvel később, már Ady halálát követően, szárnyra kapott a pletyka, hogy a költőnek van egy fia.

Sztártudósok, influenszerek és frissen megválasztott polgármesterek is összecsapnak a tizedik Brain Bar jövőfesztivál színpadán, olyan témákat vitatva meg, mint a marihuána fogyasztása vagy az eutanázia. Szeptember 26-27-én a Magyar Zene Házában 200 előadó és 120 program inspirálja az érdeklődőket arra: legyenek ők is tevékeny résztvevői a jövőjük alakításának.

Egy gúnyos dalocska vezette el őt saját zsidósága felfedezéséhez. A vallás aztán komoly szerepet játszott az életében, segítségével közelebb került önmagához és a világhoz – többek között ez derült Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezőjéről. Réczei Tamás Dobd be magad! című műsora exkluzív módon csak a 168.hu felületén látható, ne hagyja ki!