Füvet szívó nagymamák és perverz házmesterek világa

Az unoka az egyik legalávalóbb bűncselekmény-típust dolgozza fel. Kritika.

2021. december 24., 15:24

Szerző:

Az Oscar-díjas Mindenki rendezője, Deák Kristóf ezúttal egy egész estés mozifilmmel rukkolt elő, amely decemberben jelent meg a magyar mozikban. Az Unoka a hivatalos leírás szerint filmdráma és thriller, ennél azonban egyszerre sokkal több és sokkal kevesebb.

A cselekmény többek között az úgynevezett "unokázós" csalások köré épül, amelyekkel sajnos egyre gyakrabban hálózzák be a gyanútlan időseket a való életben is. A film nagyon erősen indít, az első negyedórában ugyanis feszes és nyomasztó jelenet bontakozik ki a vásznon, amelyben egy idős urat (Jordán Tamás) csalnak tőrbe a csalók kegyetlenül arra hivatkozva, hogy imádott unokája, Rudi (Blahó Gergő) balesetet okozott. A nagypapa persze minden készpénzét összegyűjti, hogy kihúzza a bajból Rudit, de ez nem elég a szélhámosoknak, a családi örökségnek számító óráját is elkérik tőle, amelyet ő a történések által okozott zavarodottságában szinte gondolkodás nélkül ad oda.

Az események ezután válnak kissé kuszává, a nézőnek pedig olyan érzése támad, mintha a film nem tudná eldönteni, milyen műfaj keretein belül haladjon tovább. A drámai kezdés letaglózóan feszes pillanatai olyan erővel hatnak, hogy ezek után a katarzist várjuk, az azonban nem jön el. Rudi nagyapja belebetegszik a hiszékenysége által előidézett megaláztatásba, a rendkívül tesze-tosza és visszahúzódó unokában pedig eltörik valami összezuhant nagyapja láttán, és megfogadja, hogy visszaszerzi az órát. Mindeközben félig véletlenül kinyomozza a tettes kilétét, innen pedig elindul a önbíráskodásból kiinduló teljes őrület. Véres akciófilm? Szívszorító dráma? Fekete humorral fűszerezett abszurd komédia? Deák Kristóf mindegyiket szerette volna, de éppen ezért a végkifejletben egyik sem sikerült.

Az egyik pillanatban úgy érezhetjük, prevenciós filmet nézünk arról, hogyan vigyázzunk idős és kiszolgáltatott szeretteinkre, a másikban pedig hirtelen egy Monty Python jelenet kellős közepén találjuk magunkat.

Persze szó se róla, kifejezetten szórakoztató a hasonlóan átvert idős áldozatok kibeszélő köre, és az, ahogy a gyűlés után a kertjükben lövöldöznek a képzeletbeli csalóra és füvet szívnak, de közben ott húzódik a háttérben az elképesztően mély és valós probléma. Csupán nem tudjuk, mennyire vegyük komolyan. A drámai szálról azonban nem csak a magyar realitástól elrugaszkodott, vélhetően szándékosan szürreális jelenetek vonják el a figyelmet. A film végére olyan mértékben túlzóvá válik az akció és a thriller-faktor, hogy a kezdeti lélegzet visszatartós feszültségből semmi sem marad. Ez nem hangzik jól, de az igazság az, hogy Az Unoka még ezekkel a szépséghibáival együtt is kifejezetten élvezhető.

És hogy miért? Nos, rengeteg momentuma van az alkotásnak, amely szépen megállja a helyét. Egyrészt a színészi játék mindenkitől remek, tulajdonképpen emiatt reménykedünk benne újra és újra, hogy a film visszatalál az eredeti lendülethez. Másrészt a képi világ elképesztően gyönyörű, a rendező és az operatőr mesterien játszanak a fényekkel, a színekkel és a miliőkkel. Öröm ezt magyar filmben látni. Emellett pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül a filmben megjelenő mellékszereplőket, a mindennapjainkból ismert tipikus, gyakran irritáló figurákat (például a bunkó BMW-s sofőrt, vagy a perverz házmestert), akik rendszeresen garantálják a jó értelemben vett könnyedséget. Mindezek egyvelege bájos összképet alkot – csakhogy ez a téma a bájosságot ledobja magáról.

Deák Kristóf első mozifilmje tehát kettős érzéseket hagy a nézőben, de a látvány és a zene miatt még így is a jó irányba dől a mérleg. A témafelvetés nagyon erős, igazi drámai csemege, a mű azonban végül nem képes átadni egy igazán fajsúlyos üzenetet, sőt kérdés marad, egyáltalán mi a lényeg. A cselekmény nem áll össze egy kerek egésszé, a csodás részletek és az érzelmi hullámok összességében mégis jó filmélményt okoznak.

(Kiemelt kép forrása: IMDB)

Február 4-én A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös megrendezésében ismét megtartják a koncertszezon egyik legpördősebb, legintenzívebb fesztiválját, a Prokofjev-maratont. Az egynapos fesztiválon lesznek nagyzenekari koncertek, intim kamarazene, filmvetítések és ingyenes hangversenyek is.

Európában is egyedülállóan veszélyeztetett múzeum és kulturális tér lett a budapesti, az államszocialista rendszer művészeti értékkel is bíró szoboralkotásait egybegyűjtő Memento Park, derült ki az intézmény közleményéből.

Az Adult Swim kedd este bejelentette, hogy minden együttműködést megszakított Justin Roilanddal, miután az ügyészség testi sértéssel és személyes szabadság korlátozásával vádolta meg az egyik legnépszerűbb animációs sorozat társalkotóját.