Fogáskeresés a történelmen: Megjelent Komoróczy Géza új tanulmánykötete

Még a zongorán is ültek az Újlipótvárosi Klub-Galériában Komoróczy Géza Holocaust című könyvének bemutatóján, túlélők és érdeklődők mellett egykori tanítványok is szép számban összegyűltek. Az Ab Ovo kiadó gondozásában megjelent kötet egyfajta esszenciája Komoróczy professzor kutatásainak a magyarországi zsidóság 19–20. századi történelméről az elmúlt közel 25 évben írt ­esszéin, cik­­kein keresztül. A magyar reformkor politikusainak, köztük Széchenyinek és Kossuthnak állásfoglalásaitól, amelyekből Bíró Kriszta idézett, egészen a budapesti bölcsészkar mai emlékezetpolitikájáig terjedő témakörök szerves egységet alkotnak.

– Olyan történelemkönyv ez, amelynek a szó legszélesebb értelmében politikai dimenziója van, tehát a mi életünkről szól – mondta könyvéről Komoróczy professzor. Hozzátette: írásainak célja „fogást keresni a közelmúlt történelmén”, központi kérdése pedig a történelmi felelősséggel való szembenézés.

A bemutatón a szerző beszélgetőpartnere Spiró György volt. Szó esett a „zsidó öntudat” pozitív és negatív, „csakazértis” értelmű felébredéséről, a zsidóság „vallás, nép vagy nemzetiség” kérdésről, Radnóti kapcsán a hovatartozás választhatóságáról, illetve annak lehetetlenségéről. Spiró két tanulmányt emelt ki a kötetből: a 19. századi emancipációs törekvések és a hagyományőrzés konfliktusát a pápai zsidó közösség és Löw Lipót rabbi életén keresztül – őt Komoróczy professzor a maga „hősének” nevezte –, valamint az Egyetem, zsidók, judaisztika című írást a két világháború közötti egyetemek „mindennapi fasizmusáról”. Az író az első esszét „gyönyörűnek”, a másodikat „nyomasztónak” mondta.

G. N. L.