Félelmetes tanulságok

A megtörtént bűnügyekről készült műsorok népszerűsége hazánkban is régóta töretlen, ezért aztán a legnagyobb streamingszolgáltatók rendszeresen megajándékozzák előfizetőiket különféle true crime dokumentumfilmekkel és sorozatokkal.

2021. január 14., 00:00

Szerző:

A Netflix első ilyen nagy durranása a négy évvel ezelőtt bemutatott Gyilkosfaragás volt, amelyben Steven Avery ellentmondásokkal teli bűnügyi kálváriáját dolgozták fel, az HBO pedig ezzel egyidőben Az elátkozott: Robert Durst halálos élete című úttörő jelentőségű szériával tette le a névjegyét ebben a műfajban. Az elmúlt években mindkét médiaszolgáltató és produkciós vállalat több hírhedtté vált bűnügyet is feldolgozott (Ki ölte meg Grégoryt?; Amanda Knox; Az alcàsseri gyilkosságok; Ki ölte meg Garrett Phillipszet? [sic!]; Az ártatlan ember; Szeretlek, most halj meg), és tavaly is számos emlékezetes tévéműsort gyártott a témában. Ezek közül választottunk ki négyet, amelyek garantáltan hátborzongató élményt nyújtanak azok számára, akik szívesen merülnek el egy-egy megrázó bűntényben, valamint az azt követő nyomozás zavarba ejtő részleteiben és tanulságaiban.

 

A kígyómarás és a háttere

 

Az HBO GO-n látható Alabamai kígyó kiindulópontja egy meglehetősen szokatlan gyilkossági kísérlet: 1991. október 4-én Glenn Summerford pünkösdi prédikátort azzal vádolták meg, hogy feleségét egy csörgőkígyóval próbálta meggyilkolni. Az asszony csodával határos módon túlélte a két kígyómarást, férje pedig hiába tagadta az ellene felhozott vádakat, a bíróság végül bűnösnek találta, és mivel korábban már kétszer elítélték, a bíró kénytelen volt 99 évnyi börtönbüntetést kiszabni rá. Theo Love hátborzongató dokumentumfilmje egyrészt alaposan bemutatja a nyomozás részleteit és az azt követő tárgyalást, amely még évtizedekkel később is kísérti az Alabama államban található Scottsboro nevű kisvárost és az egész dél-appalachiai régiót. Másrészt az Alabamai kígyó egy néprajzi és kultúrtörténeti esettanulmány, melynek középpontjában az ellentmondásos prédikátor, Glenn Summerford gótikus portréja áll, de bepillantást nyerhetünk a kígyóidomárok életébe, a pünkösdi mozgalom kultúrájába, furcsa hiedelmeibe és különleges folklórjába is.

Alabamai kígyó
Fotó: HBO GO

„Egyszer dokumentumfilmet készítettünk a hegyi emberekről, arról, hogy miként bánnak a kígyókkal. A ceremónia forgatása közben megmarták az egyik egyháztagot. Teljes mértékben befolyásolt az az esemény. Aznap este vezettek be a kígyóidomárságba. Akkor még nem tudtam, hogy emiatt negyven évig fogom tanulmányozni a pünkösdi mozgalom tagjait. De van egy olyan történet, amely kitűnik az összes többi közül. A történet a kígyó és a lélek története” – idézi fel emlékeit dr. Thomas Burton helyi történész és néprajzkutató, akinek a kutatásai és felvételei alapján a dokumentumfilm készült.

Az Alabamai kígyó gerincét képező bűnügyben az egymásnak ellentmondó tanúvallomások miatt nézőként nehéz egyértelműen igazságot szolgáltatni, a dokumentumfilm nyugtalanító hatása pedig leginkább abban gyökerezik, ahogyan bemutatja a protestáns közösség tagjait, akiknek szokatlan hitvilága és vallási fanatizmusa számos további kérdést vet fel a prédikátor gyilkossági kísérletével kapcsolatban.

 

Felfoghatatlan családirtás

 

A Netflixen látható Amerikai gyilkosság: A szomszéd család című dokumentumfilm középpontjában a 34 éves Shanann Watts és két kislányának rejtélyes eltűnése, illetve az azt követő rettenetes események állnak. A harmadik babájával várandós anyuka és két gyermeke 2018. augusztus 13-án tűnt el a Colorado államban található Frederick városában. A rendőrség gyanúsítottként rögtön kihallgatta Shannan férjét, Christopher Wattsot, aki kezdetben azt állította, hogy semmit sem tud párja és gyermekei hollétéről, majd miután néhány nappal később megbukott a hazugságvizsgálaton, mégis bevallotta, hogy ő fojtotta meg feleségét, illetve két kislányát, a hároméves Celeste-t és a négyéves Bellát, akiknek a holttestét aztán egy eldugott olajtározóhoz vitte, ahol akkoriban dolgozott.

Jenny Popplewell megrázó dokumentumfilmjéhez felhasználta a családtagok közösségi médiában közzétett posztjait, telefonos üzenetváltásait, családi videóit és a rendőrség által készített felvételeket is, amelyek segítségével arra keresi a választ, hogy vajon milyen lélektani okok vezethettek ehhez a borzalmas végkifejlethez. Ezeket az archív videókat látva fokozatosan törik darabjaira az első pillantásra idilli kertvárosi életet élő, harmonikusnak tűnő család képe, és ahogyan elmerülünk az ügy borzalmas részleteiben, egyre nyilvánvalóbbá válnak előttünk a Watts házaspár életét megkeserítő elfojtások és hazugságok, amelyek aztán az értelmetlen családirtásba torkolltak.

 

Amerikai gyilkosság
Fotó: Netflix

Az Amerikai gyilkosság: A szomszéd család sokkal több egy bűnügyi történetnél, hiszen a férj és feleség eltérő jellemének, illetve ambivalens viszonyának ábrázolásán túl végső soron a családon belüli erőszak gyakran láthatatlan veszélyeire hívja fel a figyelmet egy olyan sokkoló eset kapcsán, amely korántsem nevezhető ritkának, hiszen Amerikában naponta három nőt öl meg az aktuális vagy korábbi partnere, a saját gyermeküket és társukat meggyilkoló szülők pedig legtöbbször férfiak.

 

Megrengetett szociális rendszer

 

A Gabriel Fernandez-akta című dokumentumsorozat a Netflix kínálatának talán legnyomasztóbb és legszomorúbb, megtörtént bűnügyön alapuló darabja, amely alaposan próbára teszi még az edzettebb nézők teherbírását is. Brian Knappenberger hatrészes szériája Gabriel Fernandez néhány évvel ezelőtti brutális esetét járja körül aprólékosan: a nyolcéves kisfiút 2013. május 22-én azt követően vitték kórházba, hogy anyja, Pearl Ferandez és annak élettársa, Isauro Aguirre életveszélyesen bántalmazták, a kisfiú sérülései pedig olyan súlyosak voltak, hogy az orvosok már nem tudták megmenteni, és két nappal később elhunyt. Gabriel Fernandez anyja és nevelőapja eleinte tagadták, hogy bármi közük is lenne a kisfiú halálához, ám a rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy a halálát megelőző nyolc hónap során mindketten szisztematikusan kínozták és bántalmazták a lehető legelvetemültebb módszerekkel.

A Gabriel Fernandez-akta
Fotó: Netflix

A Gabriel Fernandez által elszenvedett testi és lelki tortúra részét képezte többek között, hogy légpisztollyal arcon lőtték, egy kis szekrénybe zárták éjszakára megkötözve, macskaalmot etettek vele, csikkeket nyomtak el a testén, rendszeresen durván megverték, illetve jeges vízben fürdették. A sorozat egyik legmegrázóbb pillanata, amikor a halottkém megrendülten idézi fel, hogy Gabriel Fernandez boncolása két teljes napig tartott, mivel ilyen hosszú időre volt szüksége az orvosnak ahhoz, hogy a kisfiú testén található összes sebesülést feljegyezze. A Gabriel Fernandez-akta pedig pontosan ebből a tényből kiindulva fogalmaz meg súlyos kritikát az amerikai szociális rendszerről, amelyet alapjaiban rengetett meg ez az ügy, hiszen a brutális és hónapokig tartó bántalmazás jeleit többen is jelentették a különféle hatóságoknak, ennek ellenére semmi sem történt, és a szociális munkások nem emelték ki a gyermeket a bántalmazó családból, ez a mulasztás pedig végül Gabriel Fernandez életébe került.

 

Megoldatlan gyilkosság, családi titkok

 

AZ HBO GO legújabb dokumentumsorozata, a Middle Beach-i gyilkosság Barbara Hamburg gyilkossági ügyét dolgozza fel négy epizódban. A 48 éves, egyedülálló anyát 2010. március 3-án ölte meg valaki az otthona közelében, a Connecticut állambeli Madison gazdagok lakta kerületében. Halálát tompa tárggyal okozott fejsérülés és számos késszúrás okozta, az elkövető pedig a gyilkosság után egy raklappal takarta le az asszony holttestét, miután a kertben kicsit arrébb vonszolta. Az üggyel kapcsolatban az is felettébb gyanús mozzanat, hogy Barbara Hamburgnak aznap délelőtt a saját válóperes tárgyalásán kellett volna megjelennie, mivel exférje, Jeffrey rengeteg tartásdíjjal tartozott neki. Habár a rendőrség azonnal nyomozni kezdett, nem sikerült megtalálniuk a tettest. Barbara fia, Madison – aki édesanyja megölésekor 18 éves volt – azonban úgy döntött, hogy utánajár a zavaros ügynek, és megpróbálja megfejteni édesanyja tragikus halálának okát.

Middle Beach-i gyilkosság
Fotó: HBO GO

A Middle Beach-i gyilkosság az elsőfilmes Madison Hamburg iskolai vizsgafilmjéből nőtte ki magát, aki ily módon igyekezett minél többet megtudni saját édesanyjáról, ám miközben szétesett családjában és közösségében keresett válaszokat, számos eltemetett és sötét családi titokra bukkant. Önkéntes nyomozása során nemcsak a saját anyja titkos élete tárult fel előtte, hanem a rokonait érintő súlyos alkoholizmus és mentális betegségek is, az illegális, államhatárokon átívelő piramisjátékról, a nemzetközi pénzmosásról és az egyik családtag által felbérelni kívánt bérgyilkosról nem is beszélve.

Barbara Hamburg gyilkossági ügye máig megoldatlan maradt, és habár lehetséges elkövetőként felmerült exférje, Jeffrey és saját lánya, Ali személye is, egyikükre sem sikerült rábizonyítani a hidegvérű gyilkosságot, amelyet a feltételezések szerint valamelyik rokona vagy ismerőse követhetett el. Madison Hamburg dokumentumfilmjének legfelkavaróbb pillanatai azok a családi interjúk, amelyek során saját szeretteit szembesíti könyörtelenül a kérdéssel, hogy ők ölték-e meg az édesanyját, illetve van-e bármi közük a meggyilkolásához. Madison Hamburg különösen sok hiábavaló érzelmi csatát vív az édesapjával, Jeffrey-vel, akit a távolságtartó viselkedése és folyamatos titkolózása mindvégig nagyon gyanússá tesz, és habár a fiúnak nem sikerül megtalálnia a tettest, dokumentumfilmjét felfoghatjuk egyfajta családterápiának is, amelynek segítségével az őt ért pótolhatatlan veszteséget igyekszik feldolgozni.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.