Félelem és reszketés a múzeumban?
Ki gondolná, hogy sok szülő fél múzeumba vinni a gyermekeit? Na nem Belphégortól, a fantomtól retteg (hol van az már!), hanem a kulturális lebőgéstől. Nincs számára kínosabb, mint amikor a gyerek rákérdez valamire, ő meg ott áll tudatlanul. A Szépművészeti Múzeumban családi matinén mentik fel a szülőket a kínos válaszok alól.
Az új sorozat, a Láss csodát-AEGON matiné a művészeteket – irodalmat, zenét, képzőművészetet közelebb viszi a családokhoz, a gyerekekhez. Többféle művészeti ágból kértek fel kitűnő művészeket: írókat, színészeket, zenészeket. Minden mese vagy zenei illusztráció egy-egy témához kapcsolódik majd, illetve az ehhez választott műtárgyhoz. A programot elsősorban kisiskolás gyermekekkel rendelkező családoknak ajánlják. A szombati programok délelőtt 10-tól déli 1 óráig tartanak. A gyerekek és szüleik az első órában szakvezetés keretében ismerkednek az adott témához kiválasztott műtárgyakkal. Ezután kezdődik a matiné sokszínű, a témát többféle műfaj összefonódásával érzékeltető egyórás műsora. Ezt követően a családok – a témához kapcsolódóan – közösen alkothatnak a múzeumi foglalkozáson.
– Minden kulturális közintézménynek, amelynek az a dolga, hogy sok embert érjen el és vonzzon, kötelessége gondolkozni, hogy mik azok az akadályok, falak, amelyek távol tartanak bizonyos rétegeket – mondja Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. – A nyugati világban már egyre kevésbé, de nálunk még mindig él egy képzet, gyakran több évvel ezelőtti élményből, mely szerint a múzeum valami akadémikus, távolságtartó, nagyon sok háttértudást igénylő intézmény, ahová sokan nem mernek elmenni kellő műveltségi bázis nélkül. Főleg gyerekekkel nem, mert ha megkérdezi a kisgyerek, hogy az ott mi, és ő nem tudja megmondani, akkor inkompetensnek, hozzá nem értőnek érzi magát. Ezt általában nem szeretik a szülők, ezért kerülik az ilyen helyeket. Ezek a családi napok, a Múzeumok Éjszakájához hasonlóan, ezeket a falakat akarja ledönteni, játékos és szerethető módon tereli a művekhez és a műélvezés élményéhez a közönséget, ráadásul a társművészetek bevonásával.
– És ilyenkor a szülő fel van mentve, hiszen a múzeumpedagógus az, akitől kérdez a gyerek, a szülői csupán a kibic kényelmes szerepe jut.
– Sőt, a felnőtt játékos énje is előkerül. Valóban fel van mentve, itt játszania kell, részt kell vennie művészeti játékban. Létrejön egy olyan típusú foglalkozás, ahol ő is egy kicsit gyerekké válhat, együtt vesz részt a gyerekkel az alkotás örömében, nem neki kell súlyos tudományos információkat közölni a látható tárgyakról, hanem mindezt megkapják. És ha látják, hogy ebben a közegben nem hűvös, kioktató vagy éppen vizsgáztató a hangulat, visszatérnek.
A sorozat első matinéján, február 19-én Bíró Kriszta színésznő és két zenész, Bujtor Balázs és Fekete-Kovács Kornél lép fel, a tematika pedig a farsang, a mulatság lesz. További információkat a következő linkre kattintva találhat: www.lasscsodat.aegon.hu
A program szakmai vezetője és a sorozat szerkesztője Eszéki Erzsébet, aki 2001-ben létrehozta az AEGON művészeti díjat.
– Azt láttam, hogy mostohagyerek az irodalom, alig lehet magántámogatót találni – meséli Eszéki Erzsébet. – Pedig elképesztően jó magyar írók vannak, évről évre több kitűnő könyv jelenik meg. Erre született az ötlet: kellene alapítani egy komoly összeggel is járó irodalmi díjat, de mert abban önmagában nincs semmi különleges, szinte azonnal jött a "társítás" is: két művészeti díjat kellene létrehozni. Persze, támogatóval. Úgy, hogy az egyik irodalmi díj legyen, ezt kortárs író kaphatja meg, utána pedig a díjazott író döntsön fél évvel később arról, hogy kit jelöl a társdíjra, méghozzá másik művészeti ágból. Erről az ötletemről tudott Drevenka Edit, aki már akkor is az AEGON-nál dolgozott, csak úgy, mellékesen meséltem egyszer neki. Majd, mint aki jól végezte dolgát, kitaláltam, kidolgoztam, és nem foglalkoztam tovább vele. Viszont Edit nem felejtette el. Hamar találkoztunk, kidolgoztuk a végső koncepciót, és azonnal összeállítottam az első zsűrit az irodalmi díjhoz: ez lett tehát az AEGON Művészeti Díj, amelyet először Spiró György kapott meg 2006-ban. Abban az évben indítottuk a Képzett társítások című AEGON-esteket is a Bárkán, a cím is mutatja talán azt, hogy a társítások fontosak voltak, a szokatlan párosítások, újszerű asszociációk. Két évad után a Nemzeti Színházban folytattuk a sikeres sorozatot, szintén Most gyerekeknek és szüleiknek nyújtunk kissé hasonlót, de másképp, más helyszínen: a Szépművészeti Múzeumban. Itt is az összjáték a kulcsszó, a különböző művészeti ágak összefonása. Fontosak a gyerekek ebből a szempontból is, ők még eleve nyitottabbak a sokféleség iránt!
A Szépművészeti Múzeum április végén bezár. A napokban derül ki, milyen ütemben és milyen mértékben folyik az átalakítása illetve bővítése – bár ez utóbbi a legújabb sajtóinformációk szerint lehet, hogy elmarad. Ami biztos: az áprilisi bezárás utáni első program a Városligeti tóra költözik: A kortárs képzőművészeti alkotásokat csónakon is megközelíthetik, körbecsodálhatják a látogatók. Vajon tervezik-e a múzeumi szakemberek, hogy nyáron más programokra is kihasználják a tavat?
– Gondolkodnak a kollégáim azon, hogyan lehetne az csütörtök esténkénti Múzeum+ illetve a hétvégi családi programokat valamilyen módon kivinni a tóra is, hiszen a Városliget és a tava önmagában is számos lehetőséget kínál, amit zárt térben nem lehet megrendezni – mondja Baán László múzeumigazgató. – Művészet a tavon rendezvény „odacsónakázható” mivoltában önmagában is izgalmasnak ígérkezik, nem egyszerűen gondolatilag, hanem valóságosan is interaktív lesz egy-két alkotás. A kortárs művek megértetése plusz feladatot ró ránk. Itt bizony a műtárgyak üzenetének a megértése, ahogy egy kortárs művész bánik a valóság anyagával, ez újszerű kihívást jelent a számunkra, de állunk elébe örömmel.
Baán László elmondta még: október végén egy Nemes Marcell emlékének szentelt kiállítással nyit ki ismét a Szépművészeti. A 20. század első harmadának egyik legjelentősebb, európai rangú magyar műgyűjtője nagy donátor volt, az ő adománya El Greco Bűnbánó Magdolnája vagy Mányoki Rákóczi Ferenc-portréja is. A kiállítás az El Grecótól Rippl-Rónaiig címet viseli majd, mutatva a szerzőnek a hazai és a nemzetközi mesterek iránti érdeklődését. Számos képet külföldről próbál a kiállítás időtartamára a múzeum. Az első „megatárlatig” 2012 őszéig kell várni, ekkor egy nagy Cézanne-kiállítással rukkol elő a múzeum.