Ezüst "zárt anyagát" most kinyitják
Visszatekintés címmel Ezüst György festőművész "zárt anyagát" ismerheti meg a közönség szombattól; a tárlat közel 50 év munkáját öleli fel, felvonultatva az alkotó "kedves" képeit az Óbudai Kulturális központ San Marco Galériájában.
Ezüst György az MTI-nek elmondta: sok ezer képét eladta galériáknak, gyűjtőknek, de mindig volt olyan festmény, amelyhez ragaszkodott, s azt megtartotta magának. A festőművész kedvenc művei közül kiemelte a Régi disznótor emlékezete című alkotást, amely igen érdekes szerkezetileg, de az is izgalmassá teszi ezt a korai művet, hogy a konstruktív gondolkodásba illesztette be a tradicionális témát. Tóth Menyhért portréja és a Fuvarosok is igen közel állnak az alkotó szívéhez, ez utóbbi érdekessége, hogy megjelenik a ló, későbbi festményeinek fő motívuma.
A 40 kép között szerepel a kiállítást fémjelző Ars poetica című alkotás: a régi fotográfia alapján festett képen a dédszülők, nagyszülők között ül maga az alkotó, a megsárgult, barnás fotográfiát imitáló szürreális festményen egyedül ő jelenik meg "színesben".
Ezüst György szavai szerint a művész mindig magának csinálja a kiállítást, hiszen a műteremben nem lehet egymás mellé tenni a képeket; a galéria szép, nagy tereinek köszönhetően most lehetősége nyílik arra, hogy összemérje a festményeket. "Megnyugtató látni, hogy csináltam valamit, s nem most kell létrehozni az életművet" - ironizált a művész.
A festőművész felidézte a tavaly ősszel Kassán rendezett kamarakiállítását, ahol a közönség a legfrissebb konstruktív, nonfiguratív alkotásait láthatta, és a Szolnokon felvonultatott populárisabb, alföldi világot bemutató képeket. A jelenlegi tárlat egy "visszatekintés" a kezdetektől napjainkig - hangsúlyozta.
Ezüst György Békéscsabán született 1935-ben, első ismereteit a képzőművészet területén Mokos József festő helyi szabadiskolájában szerezte meg. Ezek után az egri tanárképző főiskolán tanult, ahol mestere Jakuba János volt. Tanulmányait 1966-71-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta.
A művész elsősorban az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté: paraszti témájú képeinek modelljeit, a tanyák életét, a munkaeszközöket részletező pontossággal, neorealista felfogásban festette meg. Urbánus képein több irányzatot, technikát kipróbált, pop-art elemeket, kollázsokat.
Számos szakmai díjban részesült, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is kitüntették - emlékeztet a Távirati Iroda.
