Erőddemonstráció
Tegyék a kezüket a szívükre vagy valamely más, önöknek kedves szívre, és vallják be őszintén, mit tennének, ha a telkükön (ahová évtizedes panellakhatás után végre felépíthetnék álmaik családi házát) ókori római erőd maradványát fordítaná ki az alapokon dolgozó munkagép. Nos, van néhány ötletem.
De ez a történet, amelyet most felvázolok önöknek, bizony egészen másképpen folytatódott. Úgy, hogy a telektulajdonos nemcsak az ilyenkor kötelező feladatainak tett eleget (bejelentési kötelezettség, amit régészeti feltárás követ, erősen lelassítva az építkezést, még akkor is, ha további bonyodalmak nem adódnak, és a kutatást követően ismét betemetik az ásatások helyét), hanem ellenkező irányba indult el.
Maga állott a feltárások élére, s rengeteg pénzt, energiát, tudást és kreativitást áldozva rá, mára van egy pompás kis római erődje I. Valentinianus idejéből. Hozzá a pincéjében meg a kertjében (a pince, mondjuk, kicsit nagyobb lett az eredetileg tervezettnél) egy komplett kis múzeum tárlókkal és táblákkal, rajta minden, amit arról a korról tudni kell. És ha olyan szerencséjük van, mint amilyen nekem volt, hallgathatják a ház- és múzeumtulajdonos szűnni nem akaró tárlatvezetését, amelyből feltárul a hajdani erőd hétköznapi élete éppúgy, mint a mai kor kihívásaira adott közgazdasági, idegenforgalmi és muzeológiai válaszok összessége.
Ki ne hagyják!
