Elhunyt Ambrus Éva iparművész

Életének 83. évében elhunyt Ambrus Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikus, iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA pénteken.

2023. március 17., 17:02

Szerző:

Ambrus Éva Budapesten született 1941. január 10-én, tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban, a Práter utcai Szakmunkásképző iskolában, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, ahol Schrammel Imre volt a mestere. 1967 és 1984 között Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban előbb tervező iparművész-műszaki ügyintéző, majd 1976-tól művészeti vezető munkakörben, 1981-től félállásban tervezőként dolgozott. 1977-től 1984-ig művészeti vezető volt, majd ezután saját műhelyében alkotott – áll a közleményben.

Tervezőművészként az 1970-es és 1980-as években számos háztartási, porcelán edénykészletet, illetve sorozatgyártott vendéglátóipari termékcsaládot tervezett, amelyek a mai napig sok helyen fellelhetők. Saját műhelyének fejlődése lehetőséget biztosított nagyobb méretű köztéri munkák kivitelezésére: magastüzű kerámia alapanyagokból, a Zsolnay-gyárban megismert technológiával számos köztéri díszkutat, ivókutat, vízjátékkal kombinált plasztikai művet készített. Egyéni művészként is megőrizte az ipari tervezőkre jellemző mentalitást, formai ideálokat – hangsúlyozza az akadémia közleménye.

2012-ben Budapesten a Museion No. 1. Galériában nyílt életmű-kiállítása, 2017-ben a Műcsarnokban mutatták be munkáit, 2021-ben pedig Az eredendő anyag. Siklósi Kerámia Szimpozionok (1969-1992) című tárlaton szerepelt Pécsett, a Múzeum Galériában.

Az MMA közleménye felidézi, hogy Ambrus Éva köztereken látható munkái 1971 és 2010 között készültek, nevéhez kötődik többek közt a budapesti Erzsébet krt. 17. szám alatt található ház oldalában látható falikút, a csurgói Művelődési Központ csobogója, Badacsony Központi Parkjának díszkútja, Kaposvár Fő terének ivókútja, valamint a Lengyeltótiban található szőlős ivókút. Művészi felfogása nemcsak a formatervezés egykor megtanult, gyakorlott alapelveit, hanem a természet példáját is követte, munkái gyakran a víz hullámait, a növények organikus formáit idézik meg – áll a dokumentumban.

Művészetét több alkalommal is kitüntetésekkel ismerték el, 1974-ben SZOT-díjat nyert, 1978-ban a Kulturális Minisztérium nívódíját kapta meg, 1982-ben és 1984-ben az Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálén díjazták. 2004-ben megkapta a Ferenczy Noémi-díjat, 2013-ban pedig elnyerte a Gádor István-díjat – áll a közleményben.

A Magyar Művészeti Akadémiának 2013 óta volt rendes tagja, az MMA a március 3-án elhunyt Ambrus Évát saját halottjának tekinti.

(Kiemelt kép: Ambrus Éva - MMA Facebook-oldala)

 

 

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.