Egy különleges Fidelo a BDZ-től

2018. október 26., 07:33

Szerző:

A Fidelio Beethoven életművének emblematikus alkotása, a valaha született legnagyobb szabadsághimnuszok egyike. Amiként a német komponista legnagyobb műveiben, a IX. szimfóniában vagy a Missa Solemnisben, a keret a Fidelióban is csupán ürügy a gondolatok: a szabadság, a házastársi hűség és az önfeláldozás eszméjének megfogalmazására.

Egyetemes zenei értékei ellenére a darab viszonylag ritkán hallható, talán mert a végleges változat meglehetősen kétarcú: az első felvonás inkább a német Singspiel képviselője, hangvételében leginkább kedélyes társasági komédia. A második felvonás drámaian felépített jelenetek sorozata, mégis inkább oratorikus, mint operaszerű.

A színpadi megjelenítésben az egyszerűség uralkodik majd, a darab karaktereire, belső világára, boldogságkeresésére összpontosítva. Meghatározó kérdés a személyes szabadságkeresés, annak minden aspektusával, hiszen a fizikai értelemben vett szabadságon kívül másfajta is létezik: a lélek szabadsága. A különböző színpadi szereplők számára mást-mást jelent a szabadság, így a boldogságról is különbözőképpen alkotnak fogalmat. A rendezés olyan alapkérdésekre keresi a választ, mint például, hogy miért fontosabb olykor a vágyódás, mint maga a vágyódás tárgya; hol vannak azok a morális határok, amelyeket nem léphetünk át, illetve hogy lehet-e az emberi képzelet is a börtön egy fajtája.

A produkció alkotói a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságait tekintik meghatározónak: javarészt mellőzik az opera párbeszédeit. Ugyanakkor a helyszín akusztikai lehetőségeit kihasználva igyekeznek a mű zeneiségének magas szintű megvalósítását előtérbe helyezni, szem előtt tartva a beethoveni szándékot: a második felvonás rendkívüli erejű fokozását és a befejezés szinte kozmikus dimenziójú szabadsághimnuszát.

Félig szcenírozott előadás német nyelven, magyar feliratozással.

Beethoven: Fidelio

Leonora – Szabóki Tünde
Rocco – James Moellenhoff
Florestan – Eugene Amesmann
Don Pizarro – Cser Krisztián
Marcellina – Sáfár Orsolya
Jaquino – Szerekován János
Don Fernando – Cser Péter
Első fogoly – Cselóczki Tamás
Második fogoly – Konkoly Balázs
a Magyar Állami Operaház Férfikara (karigazgató: Csíki Gábor)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Látvány: Kovács Ender Krisztián
Koreográfus: Vida Gábor
Díszlet és jelmez: Árva Nóra
Rendező: Sylvie Gabor
Vezényel: Hollerung Gábor

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Müpa, november 3., 19:30