Budapesten búcsúzik a Bosszúállóktól Fekete Özvegy

A Marvel Filmes Univerzum több mint egy évtizede tartó mozis egyeduralmának erősen keresztbe tett a koronavírus-járvány, ugyanis a már két tucat filmből álló, gondosan egymásra épülő rendszert igencsak megkuszálta a mozik bezárása. Főleg úgy, hogy a pandémia alatt elkezdődtek a Marvel-sorozatok is, amik szervesen épülnek majd be az elkövetkező években a széria szövetébe. A második Pókember filmmel lezárult harmadik fázis után a Fekete Özvegy lett volna az a film, ami újra aktivizálja a rajongói bázist, azonban már magával az elképzeléssel is voltak problémák. Kritika.

A Marvel nem könnyítette meg saját dolgát azzal, hogy egy olyan karakterrel indította útjára az új cselekményfolyamát, aki már nem él, köszönhetően a Végjátékban történteknek. A Fekete Özvegy film emiatt úgy érződik, mintha igazából csak a női főszereplős szuperhősfilmre ácsingózó rajongókat akarnák kielégíteni, és nem Natasha Romanoff hátterének bemutatása lenne az elsődleges cél. Márpedig Scarlett Johansson sokkal jobb színésznő annál, minthogy egy kényszer szülte projektben, testhez feszülő ruhákban rohangáljon fel-alá.

A rivális gyártócég, a Warner Bros által egyengetett DC Univerzumáról sok rosszat el lehet mondani. Az azonban tagadhatatlan, hogy bevállalósabbak a Marvel fejeseinél. Ők voltak azok, akik a Wonder Womannel 2017-ben berúgták az ajtót a női szuperhősöknek, a Marvel pedig csak erős csúszással, 2019-ben, a Marvel Kapitánnyal reagált erre a trendre. Azt már akkor sem értette senki, miért tartanak annyira a stúdiók a női szuperhősfilmek pénzügyi bukásától. Azt pedig pláne nem, miért nem a már sok filmben feltűnt Fekete Özvegy kap szólófilmet, miért a teljesen ismeretlen Marvel Kapitány.

Fotó: Walt Disney Studios/Collection Christophel/AFP

A Fekete Özvegy film már közel egy évtizede volt előkészületi fázisban, amiben a pandémiának is erős szerepe volt. Csúsztatták ide-oda, és már az is felvetődött, hogy végül csak online verzióban fogják bemutatni – még ha ezt a Disney mindenáron szerette is volna elkerülni. Végül 2021. június elején csak megérkezett a hazai mozikba, és több mint két év várakozás után újabb filmmel bővült a Marvel-katalógus. Na, de megérte-e a várakozást?

A Fekete Özvegy az Amerika Kapitány: polgárháború cselekménye után veszi fel a vonalat, ahol a már szökésben lévő Natashát láthatjuk, miután nem volt hajlandó aláírni a szuperhősök felelősségre vonásáról szóló sokóviai egyezményt. Menekülése közben azonban utoléri a múlt: az orosz szuperkémeket kiképző Dreykov a szovjet titkosügynökből amerikai szuperhőssé vált Fekete Özvegyet kívánja levadászni. A történet során Budapestre is ellátogatunk, azonban az előzetes várakozásokkal szemben csak részben válaszolják meg a Marvel Univerzum egyik fő rejtélyét, vagyis hogy mi is történt Fekete Özveggyel és Sólyomszemmel a magyar fővárosban.

Fotó: Walt Disney Studios/Collection Christophel/AFP

A film egy fizikai korlátokat nem ismerő hidegháborús kémfilmnek és egy családi drámának is ugyanúgy betudható. Az első 15 perc rendkívül erős nyitányt szolgáltat a filmnek, sőt az ez után következő, Fekete Özvegy meneküléséről szóló rész is kellemesen csordogál. Azonban ahogy az akció alábbhagy, és elkezdődik az új karakterek bemutatása, valamint a köztük és Natasha között fennálló érzelmi kötelék kibontása, a film erősen veszít a minőségéből.

Félreértés ne essék, nem azzal van baj, ha a Marvel drámákat akar készíteni, hanem azzal, hogyha csak úgy tesz, mintha azt akarna. Ehhez ugyanis elengedhetetlen lenne egy, a Marvel korábbi filmjeit idéző, pattogós szóváltásokkal teli szövegkönyvre. Ebben pedig alulmarad Cate Shortland filmje.

A színészeken nem múlott semmi, ugyanis Florence Pugh Yelenája tökéletesen egészíti ki a mindig pragmatikus Fekete Özvegy karakterét, sőt lazaságával és az improvizációs képességeivel talán még fölé is kerekedik néha a film során. Képregényhűség tekintetében azonban több olyan szereplő is feltűnik, akikkel kegyetlenül elbánnak a forgatókönyvírók, ilyen például David Harbour Vörös Őrje. Amerika Kapitány szovjet kiadása ugyanis bőven szolgáltathatna érdekes pillanatokat, ezzel szemben csak egy nárcisztikus félőrültet kapunk – igaz, legalább néha jó poénok is elhagyják a száját.

Fotó: Walt Disney Studios/Collection Christophel/AFP

Hasonlóan súlytalan lett a film fő gonosza is. Mind a kettő. A csim-bum cirkuszt biztosító Kiképző karakterében sokkal több lett volna a bunyóknál, legalábbis ha végigpörgetünk egy-két róla és Deadpoolról szóló képregényt. Ez az, amit valószínűleg lespóroltak az írók. Dreykov karakterének pedig nem hagytak elég időt arra, hogy kibontakozzon, miközben Fekete Özveggyel való szóváltása a film szövegkönyvének egyik csúcspontja. Technikai szempontból minden adott volt a Fekete Özvegy számára: évek óta nem volt olyan hatásos filmzenéje Marvel-filmnek, mint ennek, ráadásul a vágás és a speciális effektek is nagyon jól működtek.

Magyar nézőként persze jól esik, hogy egy szuperhőskrimibe látjuk viszont a fővárosunkat. A film láthatóan át is vette a magyar életérzést, amikor kellett. A Nyugati aluljáróba bezuhanó autó egy Princess pékség előtt áll meg, Florence Pugh egy kőműves Actimellel fertőtleníti le a nyílt sebét, Fekete Özveggyel történő beszélgetése során pedig egy pofa Csepel sörrel koccintanak. Az ilyen jelenteket szívesen néztem volna még tovább.

A film legnagyobb hibája igazából az, hogy sokkal inkább érződik a Marvel kötelező körének, mint egy önmagában is helytálló szuperhősmozinak. Technikai szempontból nem igazán lehet fogást találni rajta, narratív bukfencek és gügye párbeszédek azonban bőven akadnak benne. Mindezek ellenére így is megéri megnézni a filmet azoknak, akik még mindig gyerekként tudnak rajongani a képregényfilmekért, sőt még azoknak is, akik csak egy egyszerű popcorn-mozira vágynak. Scarlett Johansson pedig méltó alakítással búcsúzik a filmtörténelem egyik, ha nem legnagyobb franchise-jától.

A film előzetese alább nézhető meg:

(Kiemelt kép: Walt Disney Studios/Collection Christophel/AFP)