Csányi Sándor most nem szívtipró, sőt!

- A Poligamy manapság a legnépszerűbb felnőtt párkapcsolati társasjáték – állítja Orosz Dénes forgatókönyvíró és rendező, aki első nagyjátékfilmjét kezdi forgatni. Hozzáteszi: szüleink még nem nagyon művelhették ezt a játékot, de mi már állandó tréningben vagyunk. Hiszünk és csalódunk a másikban, csalunk és csalatunk, bántunk és sebeket kapunk kapcsolatainkban.

Botfülűnek kell lennünk, hogy ne halljuk ki a készülő film címéből, a Poligamyból a poligámia szót. A történet főhőse, András forgatókönyvíró, tévésorozatokat ír megrendelésre. Öt éve jár együtt Lillával, az egyetemi tanársegéddel. Kapcsolatuk rendben döcög, ám – a rendező szavaival élve – kissé megpunnyadt. Lilla ekkor bejelenti, hogy terhes. Andrást felemás érzések kerítik hatalmukba. Következő reggel egy vadidegen, gyönyörű nőt talál maga mellett az ágyban…

Ennél többet nem sikerült kiszedni sem a stábból, sem a népes szereplőgárdából, a film alkotói szigorú titoktartást fogadtak a cselekményt illetően. Így biztos, hogy ér majd minket meglepetés, ha megnézhetjük a kész művet (majd úgy december tájékán), kérdezni. Viszont nehéz így

Amit tudni lehet: Orosz Dénes közönségfilmet szándékozik készíteni, közelebbről romantikus vígjátékot. A történetben sok lehet az önéletrajzi elem, de bizonyos szálakra csak annyit mondott: „Bárcsak önéletrajzi lenne.” Mindezt a sajtótájékoztató közönsége így dekódolta: a főszereplő a rendező-forgatókönyvíróhoz hasonló alkat, hasonló életrajzzal és tapasztalattal, ám az a filmbeli motívum, mely szerint egy nap úgy alakul, hogy válogathat a nőkben, ez sajnos a való életben nem történt meg…

A férfi főszereplőt Csányi Sándor alakítja, a körülötte felbukkanó számtalan nőt pedig: Tompos Káty, Péterfy Bori, Osvárt Andrea, Bánfalvi Eszter, Tenki Réka, Réti Adrienn, Bartsch Kata, Parti Nóra és Pokorni Lia.

Csányi Sándor azt állítja, rögtön beleszeretett a szerepbe, egy éve, a casting óta csak ez jár fejében. Pedig maga a casting sem lehetett akármi: negyven lányt kellett „lepróbálnia.”– Nehéz időszak volt ez az életemben – mondta tréfásan a sajtótájékoztatón --, de kellett a pénz, fiatal voltam, és a művészetért egyébként mindent… ja és mind a negyvennel smárolhattam.

Csányi Sándornak civilben kitűnő, fanyar humora van, ami remek adottság vígjátékhoz, feltéve, ha a film humora is hasonlóan kifinomult.

A gatyaletolós vígjáték nem vicces, olyanban nem szeretek játszani – mondja a színész 168 Óra Online-nak. – De nagyon nehéz elképzelni olyan filmet, vagy bármiféle műalkotást, amelynek nincs humora. Maga az élet rettenetesen humoros, fontos, hogy az ember rá tudjon látni a saját fejére, és hogyha ezt bemeri vallani, akkor jó. Ennek a filmnek pont ilyenféle humora van, kicsit intellektuális, fanyar humor, amit nagyon szeretek.

Bár keveset tudni még a történetből, mindenki arra következtet, hogy ismét szívtiprót alakít. Nem fél, hogy végleg beskatulyázzák?

Most nem leszek szívtipró. A sorozatíró, akit alakítok, egyáltalán nem sikeres a nőknél. Hoz az élet mindenféle lehetőséget elé, de ő alapvetően nem egy „jó pasi”, nem kezdeményezne, visszahúzódó, alamuszi, konfliktuskerülő. Inkább fejlődéstörténet a film, ahogy a végén megtalálja saját magát. Első körben talán nem feltétlenül rám osztanák ezt a szerepet, de örülök, hogy így történt, Fura, hogy korábban ennyire rám ragadt ez a szívtipró bélyeg, pedig sem a Kontrollban, sem a Rokonokban nem ezt játszottam. Igaz, ez utóbbi együtt jött ki a Csak szex és más semmivel, és úgy látszik az abban játszott figura mindent vitt.

Minden esetre fél lábbal már benne van skatulyában…

Tudomásul kell venni, hogy egy idő után mindenkit beskatulyáznak. A Poligamy most lehetőséget ad arra, hogy kitágítsam határokat… Kitörni nem szeretnék a sármőr szerepkörből, mert azért nagyon bennem jellemző rám, és nincs vele semmi bajom. De színészileg izgalmasabb többfélét játszani, vagyis tágítani a határokat, különben az ember elunja ismételni magát, és hamar befejezheti a pályát.

Egy percig maradjunk még a szívtipró sármőrnél. Többször hasonlították Jávor Pálhoz. Az ő élete különös történet volt: a vásznon a szívtipró sármőrt láttuk, és ezzel szöges ellentétben állt tragikus élete.

Inkább Kabos Gyulát játszanám el, bár nagyjából hasonló a két színész élete, ezekkel a rettenetes magányokkal a nagy rivaldafény után. Ez mindig érdekelt: hogy látok egy embert aki csillog villog, de ő maga nem szereti magát, magányos és boldogtalan, és kimegy Amerikába, ahol nagyon nem tud mit kezdeni magával, egy kifejezetten szomorú lesz történet a vége… Igen, egyébként Jávor Pált is boldogan eljátszanám, csakhogy nem tudok énekelni, pedig ahhoz a szerephez kellene…

Csányi Sándor nevet, majd tovább ül egy asztallal arrébb, a következő riporterhez. Visszatérek a rendezőhöz, Orosz Déneshez. A film cselekmény még mindig hétpecsétes titok, de azért elárul róla még valamit.

- A férfiak, akármennyire is tagadják, illetve talán nem is tagadják, valójában nagyon szeretnének megkapni minden olyan nőt, aki tetszik nekik. Mi történik, hogyha ez tényleg lehetségessé válik? – Elmondja még, hogy bár nem rétegfilmet, hanem közönségfilmet szándékozik rendezni, félegy kicsit ettől a kifejezéstől: -- Magyarországon gyakran egyet jelent a sekélyességgel.

Két évet várt arra, hogy a saját maga által írt forgatókönyvet megrendezhesse, és ennek nem csupán anyagi okai voltak. Tarantinót idézi: -- Addig nem kezdek bele a filmbe, amíg nincs teljesen készen a forgatókönyv. Igen ám, de amikor elkészül, akkor rendezőként kijavítom az összes hibát, amit az a barom forgatókönyvíró bennehagyott…

A forgatókönyvvel Herendi Gábort, az utóbbi évek legnagyobb hazai közönségsikereinek (Valami Amerika 1-2., Magyar vándor, Lora) rendezőjét kereste fel, aki bevallotta: annyira megtetszett a sztori, hogy bizony szívesen megfilmesítette volna saját maga. Elcsábult, ám úgy gondolta, hogy ez mégis Orosz Dénest illeti, ezért a Sky Film tulajdonosaként producerként vállalta, hogy megteremti a film elkészítésének lehetőségeit.