Tökéletes családi programmal köszönti a fővárost a Budapesti Történeti Múzeum

A városegyesítés évfordulójához kapcsolódva a múzeumi terekben állomásról állomásra haladva a különböző korszakokat megelevenítő kézműves foglalkozásokon, a divathoz és hadtörténethez kapcsolódó bemutatókon, tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók – közölte a múzeum.

A Mare Temporis hagyományőrző csapatának segítségével a látogatók időutazáson vehetnek részt és találkozhatnak, beszélgethetnek egy Mária Terézia korából „érkezett” hölggyel, egy 1848-1849-es nemzetőrrel, csatlakozni lehet egy reformkori párhoz, akik épp piacra mennek, valamint szóba lehet elegyedni egy századfordulós társasággal is. 

Fény derül arra is, hogy milyen volt a főváros az egyesítés évében, de ki lehet majd próbálni egy csaknem 200 éves nyomdagépet is. 

Lesznek továbbá rövid tárlatvezetések, amelyeken számos érdekességet meg lehet majd tudni a honfoglaló magyarokról, Árpád- és török kori kincsleletekről, a késő középkori kerámiaművességről vagy éppen a legendás Kána faluról is. 

A Szoborhistóriák című, rendhagyó színházi előadáson a gótikus szoborleletek kelnek majd életre korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal kísérve Egyed Brigitta színész közreműködésével. 

Az egésznapos programban a századfordulós hangulat zenei elemeiről Ring István, a „Kackiás verklis” gondoskodik, a modernebb zenére vágyó közönséget Szabó Balázs koncertje várja. 

Ugyanezen a napon nyílik meg továbbá az egyedülálló gótikus szoborleletet és a magyar-Anjou címeres selyem trónkárpitot bemutató felújított kiállítás is. Az eseményen B. Nyékhelyi Dorottya régész, főmuzeológus A magyar-Anjou trónkárpit csodálatos története címmel tart előadást, A szenzációs gótikus szoborlelet című programon pedig Takács Ágoston, a Középkori Kőtár gyűjteményvezetője mutatja be a másik megújult tárlatot. 

Az egykori Teleki-palota területén 1999-ben különleges régészeti leletre bukkantak a BTM szakemberei. Egy sziklába vájt kútból, tíz méter mélyről, egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textil-darabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok, az úgynevezett magyar-Anjou címeres selyemkárpit összeillő részei, amelyeket a légmentesség és az állandó nedvesség tartósított, a körülöttük lévő további szerves anyagokkal együtt. A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legkülönlegesebb emléke. Az érdeklődők a megújult kiállításban a különleges lelet mellett további múltat idéző, és máig sok kérdést felvető tárgyat, például középkori cipőket is láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével. 

1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került elő az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította a korábbi ismereteket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek, máig tisztázatlan körülmények között. A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem ők maguk alakították ki az új művészi megoldásokat. A most megújuló kiállításban Takács Ágoston régész vezeti körbe a látogatókat. 

Részletes program a múzeum honlapján érhető el.

(Kiemelt képünk: A Budapesti Történeti Múzeum A Sziget - Szent Margit és a domonkosok című kiállítása 2023-ban. Fotó: Medve Balázs / BTM)