„Az Úr napját szenteld meg!”

A történet 1940 kora őszén kezdődik, amikor az ország Erdély visszacsatolásának eufóriájában élt. Az író Weiner Janka (Nagy Mari) fotóművész rokonai és barátai életét követi nyomon, akik ma este is Janka csülkös bablevessel és friss kenyérrel terített asztala körül gyűlnek össze, hogy jóízű falatozás közben beszéljék meg Magyarország sorsfordító ügyeit.

2010. november 24., 15:26

Ki hogyan ünnepli ebben a társaságban Észak-Erdély visszacsatolását? A baráti és a szerelmi vonzalmak elősegítik, avagy inkább megnehezítik a világban való eligazodást, a tisztánlátást és a mindenkori választást, hogy mikor mitévő is legyen az ember? Illetve, hogyan lesz Gábor Palcsi gimnazistának hosszúnadrágja, melyben iskolája 1944-es egyházi ünnepén, mint szólóénekes fölléphet?

„Amikor a Nemzeti Színház meghívásos pályázatán – amely arról szólt, hogy írjunk színdarabot a Tízparancsolat egyikére – sikerült megkapnom témául a harmadikat, miszerint „Az Úr napját szenteld meg!”, szerencsésnek éreztem magam. Egyrészt azért, mert a pihenő- és ünnepnapok betartásának parancsa régóta foglalkoztat – például hogy lehet-e, kell-e engedelmeskedni mindig a naptárnak, a szokásoknak, és ünnepelni, bármi történjék is egyébként azokban a napokban? Másrészt azért, mert éppen e parancsolat adott ihlető lökést hőseimnek – Weiner Jankának és az ő rokonainak, barátainak –, ami által egy dráma színpadára léphettek. Harmadrészt azért, mert így kínálkozott rögtön a cím – Magyar ünnep – s egyben a magyar történelem kilencszáznegyvenes évein végignyúló vezér- motívum, amely egybefoghatja mindazt, amit mondani szeretnék „Istenről, hazáról és családról”, ha szabad így kifejezni magam. Ki hogyan ünnepelje ebben a társaságban Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását?

A baráti és a szerelmi vonzal- mak elősegítik, avagy inkább megnehezítik a világban való eligazodást, a tisztánlátást és a mindenkori választást, hogy mikor mitévő is legyen az ember? Illetve hogyan lesz Gábor Palcsi gimnazistának hosszúnadrágja, mely- ben iskolája 1944-es egyházi ünnepén mint szólóénekes fölléphet? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek fölvetődnek majd – magam is igen kíváncsi vagyok, hogyan – azon az előadáson, amelyre Alföldi Róbert vezetésével a Nemzeti Színház művészei készülnek” - vall művéről a szerző, Zádava Pál.