Átadták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát

Nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé – mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem

virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt,

mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.

Novák Katalin szólt arról is: büszkék rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösségnek biztonságot nyújtó otthon, és a közösség rendelkezésére állnak az életükhöz szükséges intézmények az óvodától az egyetemig, a kórháztól a szeretetotthonokig. A közösség tagjai szabadon ünnepelhetnek az ország közterein, vállalhatják hitüket és kultúrájukat, meghívhatják a világ minden tájáról sportolóikat a Maccabi Játékokra, és testvéri kapcsolatokat ápolnak a keresztény egyházakkal. Büszkék arra is, hogy míg máshol erősödik a hívő közösségek üldözése és az antiszemitizmus, templomokat, zsinagógát zárnak be, addig Magyarországon az elmúlt 10 évben több zsinagógát nyitottak.

Teret adhatnak „fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai” eseményeknek

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak „fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai” eseményeknek.

Elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis „egységes szövetet alkot”.

„Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”,

a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása „nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András.

A Mazsihisz számára a zsidó-keresztény gyökerű Európa értékei meghatározóak. A magyar neológia 160 éve a magyar nemzet részének tekinti magát. A Rumbach utcai zsinagóga ezért reményei szerint az a zsinagóga és közösségi tér, ahová mindenkinek „rang, sikk és társadalmi esemény belépni, függetlenül attól, ki milyen zsidó, mennyire zsidó, vagy egyáltalán zsidó-e”.

Fotó: MTI | Mohai Balázs

Heisler András úgy fogalmazott:álmaiban a „Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk”.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás. Megköszönte a kormánynak, főként Orbán Viktor miniszterelnöknek, amit a zsinagógáért tett.

Felidézte, hogy nagyszülei az antiszemitizmus miatt hagyták el Budapestet.

Ha nem tettek volna így, akkor ő ma talán nem élne – jegyezte meg.

Ronald S. Lauder közölte, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga különleges neki és a családjának, mert itt házasodtak össze a nagyszülei.

Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. „Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat. Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő” – tette hozzá.

Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy „kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él” – mondta Frölich Róbert.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves – közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot – mondta Jákov Hadasz-Handelszman. A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.

Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében. Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

(Kiemelt kép: A közösség tagjai a Tórával a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga avatásán 2021. június 10-én. MTI | Soós Lajos)