Ámosz Oz: az emberek iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól
Izraelben az emberek iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól - mondta a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Ámosz Oz izraeli író a csütörtöki pódiumbeszélgetésen a fesztiválnak helyet adó Millenárison. A fesztivál nagydíjasa a beszélgetés során elárulta, már gyerekkorában nagyon szeretett történeteket mesélni - írja az MTI.
"Nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, ezért ezzel tudtam kitűnni" - emlékezett Ámosz Oz. Mint hozzátette, amikor 15 évesen fellázadt irodalomtudós apja ellen, a Klausner helyett felvette az Oz (bátorság) nevet, és egy kibucban traktorosnak állt, ám végül mégis az írás mellett döntött.
A Szeretetről, sötétségről írója egy sivatagi kisvárosban, Aradban él, ahol kávéházba vagy taxiba ülve az emberek kérdés nélkül is elmondják véleményüket könyveiről vagy regényhőseiről. Izraelben a könyveknek más szerepe van, mint Nyugaton: az emberek nemcsak szórakozást, de iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól - fogalmazott az író, és hozzáfűzte: választ adni sohasem könnyű, de mindig törekszik arra, hogy műveinek morális töltete is legyen.
Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat Demszky Gábor főpolgármestertől. A díjazottat Konrád György író nevében Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke köszöntette. Konrád - aki az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón - laudációjában méltatta Ámosz Oz bölcs hazafiságát, valamint felidézte, hogy az író - szakítva művelt apjával - kibucba vonult. "Erő, büszkeség, közösség, önfeláldozás lettek új jelszavai" - fogalmazott, és "civil szerzetesnek" nevezte a díszvendéget, kiemelve a Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényét, amit egy gazdag házhoz hasonlított, ahová "jó volt újra és újra betérni".
Ámosz Oz megköszönte azt a szeretetet, amelyet a magyar közönség részéről tapasztal. Az író felidézte a magyar és a zsidó történelmi kapcsolatokat, amelyeket szerinte érdemes tovább erősíteni, és kölcsönösen az irodalmi művek fordítására biztatott.
Ámosz Oz műveit eddig 41 nyelvre fordították le, magyarul kilenc kötete jelent meg. Az író azonban nem várja el fordítóitól a feltétlen hűséget, mint fogalmazott, mindegyik nyelv más hangszer. Cionista apjával szemben Ámosz Oz a baloldalt választotta, és évtizedek óta a zsidó-palesztin megbékélésért harcol. Izrael jövőjéről szólva az író hangsúlyozta: elkerülhetetlen egy önálló palesztin állam létrehozása, amihez "fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség".
