Zsidó Kulturális Napok
A szerényen hangzó cím mögött sokrétű, ötszáznál több rendezvényt felvonultató fesztivál húzódik meg Északrajna-Vesztfáliában, a 18 millió lakójával legnépesebb német tartományban
A héten befejeződött rendezvény-sorozat immár a negyedik volt a 90-es évek vége óta. Ötvenkét városban, köztük a Ruhr-vidék nagy központjaiban, 14 zsidó közösség részvételével szervezték a programokat, nagy érdeklődés mellett. Az országrész egykor a német zsidóság egyik központja volt. Napjainkban, az új bevándorlóknak köszönhetően, a zsidó közösség létszáma már 30.000 körül mozog s köztük igen sok magasan képzett értelmiségi, művész található. Amint a találkozókon hangsúlyozták: a németországi zsidóság képe egyre változatosabb s bíznak benne: egy nap ismét azt a szerepet játszhatják Németországban a művészetekben, a kultúrában, mint a hitleri rendszer előtt. Mégpedig a kultúra minden ágában. Kevesen tudják ma például, milyen meghatározó szerepe volt hajdan zsidó sportembereknek és mecénásoknak abban, hogy kialakulhatott Németországban az oly sikeressé vált labdarúgó sport.
A sajátos zsidó kultúra megismertetését, a megértés, a türelem gondolatának terjesztését szolgálták a kiállítások, hangversenyek, irodalmi estek, filmbemutatók mellett a zsinagógákban és másutt rendezett találkozók a tartomány polgáraival.
Johannes Rau, Északrajna-Vesztfália egykori miniszterelnöke, a későbbi államfő teremtette meg a Zsidó Kulturális Napok hagyományát, amelyet azóta minden utóda, pártállástól függetlenül, ápol.
Száz nemzedék óta élnek együtt németek és zsidók, emlékeztetett Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. A kulturális fesztivál beruházást jelent a közös jövőbe, jelképezi, hogyan élnek együtt az emberek egy korszerű, liberális, pluralista társadalomban. Óhajuk, hogy ne csak a Holocaust szomorú hagyományára figyelmeztessenek, hanem arra, hogy különleges vallás, hagyományok, gondolatvilág hordozói – olyan kultúráé, amelyet ma kevés fiatal német ismer.
Magdolna Wiebe (Dortmund)
