Zárt kapukat döngetnek
Kevés dologban alakult külpolitikai konszenzus Magyarországon az elmúlt években, de Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozását a kormány és az ellenzéki pártok is támogatják. A háború sújtotta volt szovjet taköztársaságnak azonban semmi esélye az uniós tagságra, ezt az állam és kormányfők Versailles-i csúcstalálkozója is megerősítette.
Ha az év elején valaki azt mondja, két hónapon belül Ukrajna felgyorsított EU-csatlakozásáért lobbizik Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottsá elnökénél, valószínűleg őrültnek nézték volna. Az Európai Unió állam és kormányfőinek versailles-i csúcstalálkozóján azonban mégis Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatának jövője volt az egyik fő téma. A visegrádi országok, és a három balti ország mellett Szlovénia és Bulgária vezetése is kezdeményezte Ukrajna uniós integrációjának felgyorsítását, amelyet Írország és Görögország is támogat.
Az Európai Tanács ígéretet tett az Ukrajnából az unióba menekült több mint három millió ember védelmére, gazdasági szankciókat fogadott el Oroszországgal és Belarusszal szemben, de az azonnali tagságra nem volt nyitott. Von der Leyen szerint is hosszú út áll a szovjet utódállam előtt, pedig most Ukrajnának éppen vesztegetni való ideje nincs. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyíltan elutasította Ukrajna gyorsított ütemű felvételét a közösségbe, és Annalena Baerbock német külügyminiszter is megerősítette: az uniós csatlakozás nem egy néhány hónap alatt lezajló folyamat. A spanyol és a holland miniszterelnök, valamint a német kancellár is jelezte, hogy nem a villámcsatlakozást tartják a legjobb megoldásnak a háborús helyzet kezelésére. Olaf Scholz szerint az EU nem kész a bővítésre, hiszen a döntéshozás folyamatában sem értenek egyet a jelenlegi tagállamok.
A csatlakozás valóban nagyon távolinak tűnik, tagjelölti státuszt azonban rövidesen kaphat Ukrajna, sőt, a geopolitikai helyzet miatt mások is. Az ukrán kérelem után néhány nappal Grúzia is beadta hivatalos kérelmét az uniós tagjelölti státuszhoz, és az alaptörvényében is szerepel a tagság iránti törekvés. „Az Európai Tanács politikai és stratégiai okokból támogathatja Ukrajna, de akár Grúzia, vagy Moldova csatlakozási kérelmét is. Ez egy egyértelmű jelzés lenne, hogy ezeknek az országoknak a jövője az unióban van, de a csatlakozás csak egy hosszú távú törekvés lehet” – mondta Mikaela Gavas, a Center for Global Development washingtoni agytröszt társigazgatója a 168 Órának. Szavait alátámasztja az EU soros elnki tiszét betltő Franciaorszá államfőjének nyilatkozata. Emmanuel Macron szerint megvédik Grúzia és Moldova szuverenitását és biztonságát. A francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian amiatt aggódik, hogy Oroszország megtámadja a két állam valamelyikét. Macron ugyanakkor nem hisz abban, hogy lehetséges egy háborúban álló ország csatlakozása a EU-hoz.
Szívélyes elutasítás
Az Oroszorszá ellen vívott honvédő háború mellett a területi viták, így a két szakadár "népköztársaság" helyzete is komoly akadályt jelent. „A tagság elnyerése bonyolult folyamat, sokéves tárgyalássorozatot és reformokat igényel. Az első lépés, hogy a jelentkező ország teljesítse a koppenhágai kritériumrendszert. Ukrajnában biztosítani kellene a demokráciát garantáló intézményeket, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét. Az EU-taság további feltétele, hogy sikeresen lezárják a harmincöt szakpolitikai fejezetet felölelő táryalásokat az uniós normák és előírások átvételéről. A korábbi bővítéseket nézve ez leghamarabb nyolc év alatt sikerült”, mondta Gavas. Bulgária és Románia 1995-ben jelentkeztek az unióba, végül 2007-ben csatlakozhattak. Lengyelországnak és Horvátországnak is tíz év kellett a jelentkezéstől kezdődően, Szerbia pedig már tíz éve tagjelölt, de Koszovót továbbra sem ismerik el független államként, többek között ezért nem tudnak csatlakozni. Észak-Macedónia felvétele a névváltoztatás ellenére sem lehetséges Bulgária vétója miatt. A legrégebb óta tagjelölti státuszban lévő Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan annyit mondott: „az EU-nak nem szabad megvárnia Törökország bombázását a tagsággal”.
Ukrajna ráadásul Európa második legszegényebb országa. Gazdaságát tovább tépázta a háború, csak az infrastrukturális kárt tíz milliárd dollárra becsülik, ráadásul a jogállamiság sem az ország erőssége. Az alapfeltételek (igazságügy, emberi jogok, közintézmények helyreállítása) mellett a belső piacok, a versenyképesség, a fenntarthatóság, az erőforrások, a mezőgazdaság és a külkapcsolatok terén is reformokat kellene végrehajtania. A Freedom House szerint az ország jelenleg „részben szabad”, a The Economist hibrid rezsimnek nevezi. urjánzik a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége nem biztosított, és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása erősen problémás. A Transparency International korrupciós indexe szerint a 180 vizsgált országból Ukrajna a 122. helyen áll, messze Európa legkorruptabb állama.
Ukrajna csatlakozása esetén az EU legnagyobb területű országa lenne, népesség tekintetében az ötödik. Az Európai Tanácsban hasonló szavazati súlya lenne, mint Lengyelországnak, vagy Spanyolországnak. A nagyobb tagállamok ezért támogatják szívesebben több kisebb ország csatlakozását, mint egy nagy és népes államét.
Az Oroszországgal szemben jelenleg egységesnek ható Európai Uniót stratégiai szempontból sem lenne értelme megbolygatni. Az uniós vezetők ezért adományoztak inkább 450 millió euró értékű fegyvert és hadianyagot Ukrajnának: a fegyverszállítás tabuját még viszonylag veszélytelenül lehet döntögetni, de egy új tagállam gyors felvétele már túl kockázatos lenne.
Szétesett a hinta
Ukrajna felgyorsított EU-tagságával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is. A tárca sajtóosztálya válaszában csak Szijjártó Péter nyilatkozatára hivatkozott, aki közösségi oldalán azt írta: sürgeti Brüsszelt, hogy mielőbb vegyék napirendre Ukrajna csatlakozását, erről tájékoztatta a lengyel és a litván külügyminisztert is. Az mindenesetre érződik, hogy az évtizedes oroszbarát retorika, és a nyelvtörvény miatt ellenségként kezelt Ukrajna képe hirtelen elhalványult. Eddig a NATO-csatlakozást kellett blokkolni, most az EU-csatlakozást sürgetik. Az M1-en és a kormányközeli Pesti TV-n azonban továbbra is orosz propagandaoldalakról idézett tartalmak jelennek meg.
Donáth Anna, a Momentum elnöke szintén közleményt adott ki, ahol azt írta: a kisebbségek jogainak rendezésével, és a nyelvtörvény uniós szabályokhoz igazításával minden akadály elhárulna Ukrajna uniós csatlakozása előtt. „Európának szolidárisnak kell lennie az Európáért is harcoló Ukrajnával. Azz ukrán nép az egyetlen, amelynek szabadságarcosai uniós zászlókkal a kezükben haltak meg Európáért és az európai eszméért” – írta Donáth a 168 Órának. „Azért is támogatjuk Ukrajna gyorsított EU-felvételét, mert ezzel a kárpátaljai magyarok helyzete és anyanyelv-használata is rendeződhetne. A bátor ukrán népen múlik, hogy hazánk újból határos lesz-e Oroszországgal. Mi ezt mindenképpen el szeretnénk kerülni”, tette hozzá.
Kedden a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök Kijevben látogatta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormányfők vonattal utaztak az ukrán fővárosba, a látogatásról biztonsági okokból nem szóltak előre a nyilvánosságnak. Havasi Bertalan, a kormányfő azonban Orbán Viktor is tudott az útról, a magyar miniszterelnök pedig úgy döntött, nem utazik Kijevbe, helyette ünnepi beszédet tartott a Békemenet résztvevőinek.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az utazás napján Lech Kaczynskit idézte közösségi oldalán. A néhai elnök 2008-ban éppen az orosz támadás idején látogatott Grúziába, és azt mondta: „ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, aztán a hazám, Lengyelország kerülhet sorra”. A kijevi úton a három EU- és NATO-tagállam vezetőjével tartott Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője is.
Hasonló tartalmú cikkekért keresse a 168 Órát az újságárusoknál.
