Walesa háborút hirdetett

A per tárgyát képező alkotást Slawomir Cenckiewicz írta, a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) volt munkatársa, történész a Walesáról szóló könyvben azt állítja, hogy a Szolidaritás egykori legendás vezetője diákkorában huligán módra viselkedett és meg kellett ismételnie a hetedik osztályt.

A poznani kiadó 20 éve rendkívül sikeresen működik a lengyel könyvpiacon, olyan bestsellerek kiadása fűződik nevéhez, mint például a Bridget Jones naplója.

Fél évvel ezelőtt adták ki a „Walesa. Az ember, akiről akták vannak” című könyvet, ez Cenckiewicz újabb írása a volt államfőről, és 45 ezer példányban kelt el. A cím arra utal, hogy még a kilencvenes évek elején – amikor Walesa köztársasági elnök volt – az Olszewski-kormány belügyminisztere, Antoni Macierewicz (aki jelenleg a Kaczynski vezette radikális jobboldali Jog és Igazságosság pártjának vezető politikusa) azt állította, hogy a belügyi akták alapján Walesa egykor Bolek fedőnéven a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt. Ebből az ügyből hatalmas botrány keveredett, az Olszewki-kormány bele is bukott. Az eltelt évek alatt többször is kutatták az iratokat, több publikáció, könyv jelent meg a témában, Walesa az esetek többségében jogi útra terelte az ellene megjelenteket, de tulajdonképpen senki sem tisztázott semmit.

A mostani kiadásnak sem lett volna nagyobb visszhangja, ám a Nobel-békedíjas volt államfő bírósági ügyet kreált belőle. A szerzőtől és a kiadótól azt követeli, hogy vonják vissza a könyvet, fizessenek 200 ezer zlotyt (kb. 14 millió Ft) – a varsói hospícium javára –, és kérjenek bocsánatot a Rzeczpospolita és a Gazeta Wyborcza hasábjain.

A volt elnök a bírósági beadványban nem említi a könyvnek a titkosszolgálattal való együttműködéséről szóló részét, kizárólag az a rész nem tetszik neki ezúttal, ami a fiatalságát érinti. Például ez: „Lech és bátyja nem örvendtek népszerűségnek, tekintettel huligán életmódjukra, lopásra való hajlamukra, és arra, hogy olyan verekedéseket kezdeményeztek, amelyekben kések is előkerültek”.

A szerző az IPN archívumában talált iratokra hivatkozik, de azt is írja, hogy a fiatal Walesa konfliktusait nehéz rekonstruálni a dokumentumok alapján, mert „Walesa elnöksége alatt azokat a biztonsági szolgálatok tisztjei ’biztosították’.

Walesának annak az információnak a nyilvánosságra kerülése sem tetszik, hogy a hetedik osztályt meg kellett ismételnie, hogy részt vett egy állami energetikai központ kirablásában, és 1968-ban látták egy csoport tüntető, kábelekkel felfegyverkezett munkás között. Az államfő jogásza azt veti a szerző szemére, hogy „nem konkrét forrásanyagokra hivatkozik, s könyvében a bibliográfia nem teljes. Az ügyvédnő szerint az írás sérti Walesa magánéleti jogait, annál is inkább, mert a fiatalságára vonatkozó információk nyilvánosságra való hozatalához nem fűződik társadalmi érdek.

Cenckiewicz azt nyilatkozta a Gazeta Wyborczának, hogy nem fél az eljárástól, mert mindennek, amit leírt, van megfelelő forrása.

A poznani kiadó tulajdonosa, Tadeusz Zysk pedig azt mondta: – Minden könyvnek megvan a maga hibája és pontatlansága. Szívesen kijavítjuk, ha Lech Walesa bemutatja, hogy másként volt, mint azt a szerző írta. Például azt mondja, hogy nem kellett megismételnie a hetedik osztályt, de erre vonatkozóan nem mutatja meg bizonyítványait. Pedig az senki előtt nem titok, hogy gyenge tanuló volt.

Zysk szerint Walesa magánéletét sokkal jobban sértette feleségének könyve – számos olyan részlettel, amely ténylegesen a magánéletét érintette –, azt azonban nem utalta a bírság elé a volt elnök. A mostani könyv 320 oldalas, és Walesa fenntartásai csak néhány mondatot érintenek, azok is másodrangú epizódok a volt elnök életében.