Vörös jelzést adott ki az ENSZ

Kiadta az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) hétfőn, hét év óta az első átfogó jelentését a klímaváltozással kapcsolatban, és ezzel együtt megkondították a vészharangot is.

„Vörös riasztás az emberiség számára, a vészjelző fülsüketítőn visít, és a bizonyítékok megcáfolhatatlanok” – nyilatkozta António Guterres, az ENSZ-főtitkára.

Habár sokunknak feltűnt, hogy ezen a nyáron szokatlanul nagy a hőség, mégis kevesek gondolhattak bele ennek a hátterébe. Ahogy a mediterrán forróság, úgy a világban tomboló erdőtüzek és más természeti katasztrófák sem véletlenek, számuk pedig drasztikusan megnövekedett az elmúlt években.

Ahogy azt a BBC cikkében olvashatjuk:

• A globális szárazföldi hőmérsékletátlag 2011–2020 közt 1,09 fokkal volt melegebb, mint az 1850–1900 között mért értékeknél.
• A légkör szén-dioxid-koncentrációja 2019-ben nagyobb volt, mint bármikor az elmúlt legalább kétmillió évben, miközben a földfelszín hőmérséklete 1970 óta gyorsabban nőtt, mint bármely más 50 éves időszakban az utóbbi legalább 2000 évben.
• 1850 óta ez az utóbbi öt év volt a legmelegebb. A tengerszint emelkedése az utóbbi időben triplája volt annak, amit 1901–1971 közt mértek, a gleccserek és a sarkvidéki jég olvadásáért is természetesen az emberi faj a felelős, feltehetőleg nem kevesebb mint 90%-ban.

A sokkoló adatokkal ellátott jelentést 2013 óta 66 ország 234 szakértője készítette a világ kormányainak informálására.

A jelentés természetesen arra is szolgál, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy márpedig cselekedni kell és nem máskor, mint most azonnal.

„A felmelegedés már napjainkban előidézi a szélsőséges időjárásváltozásokat és klímaváltozásokat a világ minden pontján. Akár a kánikulák, mint amiket a közelmúltban tapasztaltunk Görögországban és Észak-Amerika nyugati részén, akár az árvizeknek, mint például Németországban és Kínában, mindnek megnövekedett a kapcsolata az emberi befolyással az elmúlt évtizedben” – állítja Petteri Taalas. 

A nemzetközi közösség 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározták, hogy maximum 2 Celsius-fokos emelkedés lehet az iparosodás előtti korban mért hőmérséklethez képest. A szakértők szerint, ha ezt nem sikerül tartani, az több állat- és növényfajta kipusztulását fogja előidézni, a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási változások pedig egyre gyakoribbá válnak. De nem csak az állatok és növények vannak veszélyben, hanem a vízpartok mentén élő emberek is a tengerszint emelkedése miatt. Azonban hozzátették, hogy bármekkora kibocsátás-csökkentést sikerül elérni, a földfelszín melegedése akkor is folytatódni fog legalább az évszázad közepéig.

Van egyáltalán remény?

Van! Ugyanakkor csakis abban az esetben, ha sürgősen változtatunk. Ha 2030-ra a felére csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a század közepére pedig teljesen megszüntetjük azokat, akkor meg tudjuk állítani, esetleg meg is tudjuk fordítani a hőmérséklet növekedését. Ez magába foglalja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a lehető legnagyobb mértékű azonnali csökkentését tiszta technológia alkalmazásával. A maradék levegőszennyező anyagok csökkentését pedig minél több fa ültetésével tudjuk elérni.

„Abban reménykedhetünk jelenleg, hogy az anyatermészet kegyes lesz hozzánk, és ha képesek leszünk elérni a nullás értéket, remélhetőleg nem fogunk további hőmérséklet-növekedést előidézni.” – állítja Prof Piers Forster.

(Kiemelt kép: A római Piazza del Popolo kútjának vizével hűsíti magát egy nő 2020. augusztus 3-án, amikor hőhullám uralja Olaszország déli és középső régióit. Fotó: Angelo Carconi / MTI/EPA/ANSA)