Lázad az orosz sajtó Putyin ellen
Bebörtönzött újságírók szabadon bocsátását követelik
Nyílt levélben tiltakoztak orosz magánmédiumok Vlagyimir Putyin elnöknél „a független sajtó elleni állami kampány miatt".
A levelet jegyző Novaja Gazeta, Forbes, Republic, Dozsgy, Meduza és más médiumok követelték, hogy vonják vissza a szerkesztőségek bezárására, valamint a nemkívánatos szervezetté és az idegen ügynökké nyilvánításra vonatkozó határozatokat. Sürgették az újságírók ellen indított fiktív büntető és adminisztratív eljárások felülvizsgálatát, a sajtó munkatársai fizikai bántalmazásának kivizsgálását, valamint a média szakmai munkájának akadályozását tiltó és az újságírók jogait védő törvények betartását. A követelések között szerepelt mások mellett Ivan Szafronovnak, a Kommerszant hazaárulással meggyanúsított volt munkatársának szabadon bocsátása és rehabilitálása.
Korábban az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak szakszervezete közölte, hogy Moszkva város regionális biztonsági és korrupcióellenes osztálya a járványhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte azt a tüntetést, amelyet szeptember 4-re az idegen ügynökké nyilvánításra vonatkozó törvény ellen terveztek megtartani. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szerkesztőség nyílt levelét kommentálva pénteken kijelentette: nem ért egyet azzal az állítással, miszerint Oroszországban „üldözik" a sajtót. Szerinte kifogások a tömegtájékoztatási eszközök és újságírók külföldi ügynökké nyilvánításáról rendelkező törvény alkalmazásával szemben merülnek fel. Álláspontja szerint ilyen törvénynek „lennie kell" Oroszországban a belügyekbe történő külső beavatkozás miatt. Mint mondta, ehhez gyakran használnak fel nem kormányzati szervezeteket, újságírókat és médiumokat. Más kérdésnek nevezte, hogy társadalmi aktivisták és szerkesztőségek kifogásolják a jogszabály alkalmazását és néhány rendelkezését. Úgy vélekedett, hogy erről „konstruktív párbeszédet" kell folytatni a médiaszakmán belül, majd a törvényhozás és a végrehajtó hatalom képviselőivel. Az orosz igazságügyi tárca „idegen ügynök funkcióját betöltő tömegtájékoztatási eszközöket" felsoroló listája 43 jogi és magánszemély nevét tartalmazza. Peszkov egy csütörtöki nyilatkozatában nem zárta ki a külföldi ügynökökről rendelkező törvény felülvizsgálatának lehetőségét.
A BBC orosz szolgálata arra hívta fel a figyelmet: a törvény elvileg kizárja, hogy a külföldi ügynöknek minősített sajtóorgánumok beszámolhassanak a választásokról. Az idegen ügynököknek ugyanis, beleértve a médiát is, tilos olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon. Oroszországban idén szeptember 17. és 19. között szövetségi parlamenti, valamint több regionális választást tartanak – emlékeztet rá a Magyar Távirati Iroda.
(Kiemelt képünk illusztráció. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy étkezőasztalnál a szibériai tajgán 2021. március 21-én. Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter a Szibériai szövetségi körzetben töltik a hétvégét. Fotó: MTI/EPA/Kreml/Szputnyik/Pool/Alekszej Druzsinyin)
