Vita az elűzöttekkel - és német-lengyel közös web-portál
Németek és lengyelek ma is nem keveset és hevesen vitatkoznak mindarról, ami 1939 és 1945 között történt. Ugyanakkor a szövetségi kormány és a tartományi kormányzatok hathatós, többek között anyagi támogatásával is sokat tesznek a kölcsönös megértésért. A legújabb kitűnő példa, amelyet a mi régiónkban is követhetnénk: közös, kétnyelvű web-portált indítottak a közös határ mentén fekvő német és lengyel tartományok, illetve vajdaságok.
A hét végéig központi kérdés volt, hogy Erika Steinbach, az Elűzöttek Szövetségének elnöke helyet kaphat-e a német kormány által felállított „Flucht, Vertreibung, Versöhnung", azaz Menekülés- Elűzés-Megbékélés alapítványban. A dokumentációs központ célja, hogy a tudományosan korrekt történelmi szemlélet és a megbékélés jegyében juttassák nyugvópontra a 12 millió német ügyét, akiket a háború utolsó szakaszában elűztek, kitelepítettek a Szovjetunióhoz, illetve Lengyelországhoz került területekről. A tragikus folyamatban – amely természetesen a hitleri hódító-háború következménye volt – ártatlan polgári személyek tömege vesztette életét, sokhelyütt került sok brutális cselekményekre, tömeggyilkosságokra.
Az elűzöttek vezetője nem ismerte el a lengyel határt
Az Elűzöttek Szövetsége, amely ezeket a (javarészt) ártatlan áldozatokat képviseli, a német politikai paletta jobboldalán helyezkedik el és gyakran volt már gátja a megbékélésnek. Erika Steinbach a háborúban odavezényelt német tiszt gyermekeként született Danzig közelében s kétévesen került Nyugat-Németországba. Tíz éve a CSU ismert képviselője, a párt országos vezetőségének tagja és 1998 óta a Szövetség nagy többséggel újjáválasztott elnöke.
Steinbach neve az Oderától keletre egyáltalán nem cseng jól, ami érthető. Egyike volt a 13 CDU/CSU képviselőnek, akik 1991-ben az Odera-Neisse határ elismerése, a Lengyelországgal kötött szerződés ellen szavaztak, mondván: „Nem írhatok alá egy szerződést, amely elveszi a hazám egy részét”. Később ellenezte az EU keleti kibővítését is. Nézete szerint nem a tervezett megbékélési alapítványra volna igazán szükség, hanem olyan központra, amely csak elűzöttek sorsát dokumentálná.
Akármiként is: a Menekülés-Elűzés-Megbékélés alapítvány vezetésében három helyet biztosítottak Steinbach szervezetének – az pedig egyiküknek az elnököt jelölte. Amiről viszont – a fentiek tükrében –nem akart hallani sem az SPD, a szociáldemokrata párt, sem pedig az immár a CDU-CSU-val kormányzó liberális FDP. Elnöke, Guido Westerwelle ez ügyben már el kötelezte magát varsói bemutatkozó látogatásán.
Az ügy kínos volt Angela Merkel kancellár számára, annál is inkább, mivel testvérpártja a bajor CSU (a tartományban sok, a mai lengyel területekről elűzött német él) támogatja Steinbach kinevezését. A képviselőnő ügyében legutóbb kompromisszum született : Steinbach lemondott jelöléséről a feltétellel, hogy a kormány elveszti vétójogát a vezetés tagjainak kinevezésénél s a továbbiakban nem szól bele, kik igazgassák az alapítványt. A z elűzöttek három helyett öt helyet kapnak a testületben és nagyobb kiállítási felületet a majdani központban.
Lehet másként is – együttműködés a volt német területekkel
Vannak más hangok, cselekedetek is. A közelmúltban Matthias Platzeck, Brandenburg szociáldemokrata miniszterelnöke meghívására Potsdamban tanácskoztak az „Odera-Partnerség”, a határmenti régiók együttműködési fóruma vezető politikusai egy új kezdeményezésről és e héttől már elérhető el a www.oder-partnerschaft.eu portál. A 2006 óta működő partnerségben Berlin mellett Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szászország, a másik oldalon a nagy-lengyelországi, a nyugat-pomerániai, a lubusi és az alsó-szilézia vajdaság (egyébként részben volt német területek) vesznek részt.
A közös cél, hogy a régió, amelyben mindkét ország történetéhez fűződik, mind az infrastruktúra kiépítése, mind a politikai együttműködés révén közeledjen, fejlődjön. Most a közlekedési útvonalak kiépítése áll a középpontban. A cél, hogy a következő 10-15 évben korszerűsítsék a két ország közötti autópályákat, vasútvonalakat, víziutakat. Így a lengyel vasút is csatlakozhat a Varsó-Poznan- Berlin vonalon a nagysebességű európai összeköttetésekhez. Földrajzi közelsége miatt lengyel szempontból is fontos Berlin most épülő új, nagy légikikötője. Mint a web-portál hírül adja, a két ország közösen készül a wroclawi (német nevén breslaui) Műszaki Főiskola megalapítása 100. évfordulójának ünnepségére. Az egykor német, ma lengyel városba az év végi ünnepségekre várják Angela Merkel kancellárt és Jerzy Buzeket, az Európai Parlament elnökét.
V
