Visszakerült a magyarokat sértő felirat egy kolozsvári szoborra
Visszaállították Kolozsváron önkormányzati alkalmazottak a Baba Novac-szobor talapzatának feliratát. 1996-ban, a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester idején a következőt írták a szobor alá: „Baba Novac, Vitéz Mihály hadvezére, akit szörnyű kínok között öltek meg a magyarok 1601. február 5-én.” A feliratból október elején távolították el ismeretlen elkövetők a „magyarok” szót.
A kolozsvári polgármesteri hivatal kijavíttatta a város egyik terén álló Baba Novac-szobor magyarokat sértő feliratát, amelyet korábban ismeretlenek rongáltak meg.
A Krónika című napilapnak a hivatal szóvivője megerősítette, egy héttel ezelőtt az önkormányzat alkalmazottai állították vissza azt a feliratot, amelyet 1996-ban a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester tetetett ki a talapzatra.
A Szabók bástyája előtt álló szobor feliratából október elején távolították el ismeretlen elkövetők a „magyarok” szót. A Kolozs Megyei Rendőrség nyomozást rendelt el, de nem tudta azonosítani a tetteseket.
A „Baba Novac, Vitéz Mihály hadvezére, akit szörnyű kínok között öltek meg a magyarok 1601. február 5-én” feliratot 2011-ben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kifogásolta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács azonban nem találta diszkriminatívnak a megfogalmazást.
Szász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének alelnöke az MTI-nek nyilatkozva korábban elítélte a rongálást, de hozzátette, a rendőrségnek már a felirat törvénytelen elhelyezésekor el kellett volna kezdenie a nyomozást a műemléken végrehajtott engedély nélküli beavatkozás miatt.
Baba Novacot az erdélyi országgyűlés ítélte halálra árulásért. A hadvezért máglyán égették meg Kolozsvár főterén, majd holttestét a Szabók bástyája előtt karóba húzták. Egész alakos szobrát 1975-ben állították fel a karóba húzás helyszínén.
Baba Novac, a szerb származású katona Vitéz Mihálynak, a moldvai és erdélyi trónt is rövid időre birtokló havasalföldi vajdának volt a bizalmi embere. Vitéz Mihályt a román történelemtankönyvek a román fejedelemségek – Havasalföld, Moldva és Erdély – első egyesítőjeként mutatják be.
