Végül csak beérett Amlo két évtizedes küzdelme
A kitartó munka meghozza gyümölcsét, és bár nem mindenki van elragadtatva tőle, az semmiképp sem tagadható, hogy a vasárnap megválasztott új mexikói elnök igazi veterán, aki harmadjára indult több mint két évtized alatt a pozícióért.
A baloldali Andrés Manuel López Obrador, akit a mexikóiak csak Amlónak hívnak, mintegy 20 százalékkal kapott több voksot, mint a konzervatív Ricardo Anaya Cortés, az Előre Mexikóért elnevezésű pártkoalíció jelöltje, aki a voksok 23-27 százalékát tudhatja magáénak.
A legfrissebb prognózisok szerint a számlálás végére Amlo a szavazatok 53 százalékát is begyűjtheti.
A politikus 1953 novemberében született Tabasco államban, Tepetiánban. Anyai nagyapja polgárháborús menekültként érkezett Mexikóba a spanyolországi Ampueroból. Gyerekkorában iskola után gyakran időzött szülei boltjában, a La Posaditában, ahol eladóként segített. 1969-ben bátyja, José Ramón López Obrador egy balesetben meghalt. Máig nem tudni, hogyan történt a tragédia, de egyesek szerint véletlenül, játék közben Amlo lőtte fejbe testvérét.
A politikus a fővárosi egyetemen, az UNAM-on tanult politikatudományt. Karrierje kezdetén a leköszönő kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) tagja volt, de 1986-ra kiábrándult a vezetésből és csatlakozott egy baloldali mozgalomhoz, a Corriente Democráticához, amelyből később a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) alakult. Ennek színeiben nyerte meg 2000-ben a Mexikóvárosi főpolgármester-választást.
Amlo városi programját elismerés övezte. A világ egyik leggazdagabb emberével, a telekommunikációs mogul Carlos Slimmel karöltve helyrehozták Mexikóváros belvárosát, Amlo pedig különböző jóléti programokat is indított, egyedülálló anyáknak, kisebbségeknek, időseknek és fizikai és mentális sérülteknek, többek között. A La Reforma napilap 2005-ös felmérése szerint Amlo a kampányígéretei 80 százalékát betartotta polgármesterként, ezzel pedig az egyik legnépszerűbb politikus lett.
Hírneve 2004-ben erős csorbát szenvedett, amikor a Mexikóvároshoz tartozó Tláhualcban végrehajtott titkos nyomozás során két rendőrt meglincseltek úgy, hogy több száz tiszt vette körbe a területet, de két órán át nem avatkoztak közbe. A rendőröket mindenki szeme láttára máglyán égették el.
A mexikóvárosi rendőrség egy ügynököt ugyan megmentett, de a rendőrfőkapitányt, Marcelo Ebrardt és az közbiztonsági minisztert, Ramón Martín Huertat azzal vádolták, hogy szándékosan nem szervezték meg időben a mentőakciót. López Obrador jobbkeze, Alejandor Encinas akkor azt nyilatkozta, hogy „a lincselés a kulturális szokások része az országban”. Ez pedig egy bűnözés sújtotta, nyomornegyedektől hemzsegő országban csak tovább erősítette a korrupt rendőrségről és vezetésről alkotott képet.
A botrány nyomán az akkori elnök, Vicente Fox Quesada felszólította a városvezetőt, hogy mentse fel Ebrardot pozíciójából, ám Amlo ezt megtagadta, bizalmat szavazva a rendőrfőkapitánynak a kétes ügy után. Fox ezért önhatalmúlag menesztette Ebrardot, de saját emberének, Huertának megkegyelmezett, csupán figyelmeztetésben részesítette. Martín Huerta később, egy helikopterbalesetben vesztette életét.
Amlo 2006-ban indult először az elnökségért, amelyen éppen csak, 0,56 százalékkal maradt alul Felipe Calderónnal szemben. Az eredményhirdetést követően Obrador több tüntetést is szervezett, választási csalást kiáltva. Támogatói sátrakat vertek, hónapokon keresztül közlekedési akadályokat képeztek a forgalmas utakon.
A politikus 2012-ben újraindult, de akkor már egyértelmű többséggel nyert a most leköszönő elnök, a PRI-s Enrique Pena Nieto.
A mostani győzelem előtt López Obrador hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem kíván Venezuela nyomdokaiba lépni, az államosítás és autoriter vezetés felé mozdulni. Sőt. Újraválasztásért sem fog indulni 6 év múlva. Azt viszont megígérte, hogy átnézi az állami olajszolgáltatóval, a Pemex-szel kötött szerződéseket, melyek mögött korrupciót sejt. Ígéretet tett arra is, hogy elősegíti a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremt. Elitellenesnek nevezve magát azt mondta, mindennek az ellenkezőjét fogja csinálni mint az évtizedek óta Mexikót uraló „hatalmi maffia”.
Amlo előtt az egyik legnagyobb kihívás, hogy megfékezze az országot uraló erőszakhullámot. Azt mondta, hogy véget vet a katonaság vezette drogellenes háborúnak, amit Felipe Calderón indított útjára, majd Enrique Pena Nieto folytatott. Arról azonban, hogy helyette mit képzel el, még nem sokat tudni, kampánya középpontjában ugyanis a korrupció megszüntetése állt.
Donald Trumpnak sem lesz könnyű dolga az új elnökkel, aki hangsúlyozta, nem engedi, hogy Mexikó az amerikai elnök kiszolgálófiúja legyen, de barátságot és egymás iránti tiszteletet szeretne, és mindent megtesz azért, hogy elkerüljön bármiféle kereskedelmi háborút. Mindenesetre Donald Trump migrációellenes politikájáról beszélve nem fogta vissza magát, felelőtlennek és rasszistának titulálta azt.
Mexikó következő elnökét csak öt hónap múlva, december 1-jén iktatják be hivatalába. Mandátuma hat évre szól.
