Végnapjait éli az osztrák nagykoalíció, és mindenki csak verne még egy szeget a koporsójába
Az osztrák politikusok rövid választási kampányt ígértek, lényegében a nyári szabadságok utáni – az október 15-i időpontig hátralévő alig több mint – egy hónapra korlátozva. A mostani napi események, az egyes politikusok megnyilvánulásai azonban óhatatlanul emlékeztetnek a kampányidőszakra – és az ORF hagyományos nyári programja, a politikusokkal folytatott beszélgetések sorozata csak még inkább erősíti majd ezt az érzést.
A pártok mindenesetre készülnek. A konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) vezető Sebastian Kurz a pártja 17. kongresszusán az ÖVP újkori történetének második legjobb eredményével, 98 százalékos támogatottsággal kapott megerősítést – pontosabban végleges jóváhagyást – a poszton. A küldöttek ezzel minden további nélkül elfogadták azokat az igen szigorú feltételeket, amelyekkel az alig harmincéves külügyminiszter az igencsak lejtmenetben lévő párt vezetését elvállalta.
Sebastian Kurznak (középen) minden lépését árgus szemekkel figyelik
Fotó: Sebastian Kurz / Facebook
Bár a vezetés végleges átvételével Kurz most már megkezdheti a tényleges felkészülést a választásra, megfigyelők úgy vélik, már réges-régen tarsolyában a kidolgozott elképzelés. A párt tagjai és fogyatkozó választói tábora számára az osztrák politika ifjú fenegyereke reményt nyújt arra, hogy az ÖVP ismét megerősödjön. Kurz fennen hangoztatja, hogy esze ágában sincs folytatni a nagykoalíciót, miközben a választásokig a korábban elfogadott projektek megvalósításában együttműködést kér az általa kinevezett alkancellártól. Az ÖVP-nek akkor is partnerre szüksége lesz, ha jó eredményt ér el, mondjuk első helyet szerez, és ezzel jogot a kormányalakításra. Nem csoda, hogy a megfigyelők árgus szemekkel figyelik Kurz minden lépését, különös tekintettel a kapcsolatfelvételekre a szélsőjobboldali Szabadságpárttal (FPÖ), amelynek valóságos csapás a néppárti politikus feltűnése.
Ami ugyanis a kampányt illeti, az FPÖ nincs könnyű helyzetben. Kedvenc témái közül a menekültügyet a jelenlegi kormány rég elorozta, a minap elfogadott menekültügyi törvénymódosítás jelentős szigorításokat tartalmaz. Így nem meglepő, hogy Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök – aki mellesleg most a legrégebben hivatalban lévő pártelnök – az esetleges koalíció kérdésében nem válogatós: bármilyen megoldás érdekli. A 48 éves politikus célja – nyilatkozata szerint –, hogy egy erős FPÖ megakadályozza a nagykoalíciót. Gazdasági programjának közlését Strache mindenesetre elhalasztotta: az eredetileg ígért június végi határidőt augusztusra tolta ki.
A koalíciós pártok rivalizálása a törvényhozás szünet előtti munkájára is rányomja a bélyegét: a záróülésen a koalíciót vezető szociáldemokrata SPÖ szembement egy korábban közösen kidolgozott javaslattal, és a zöldekkel szavazott. A töréshez az egyetemek finanszírozásának kérdése vezetett: az SPÖ a felsőfokú oktatásnak nyújtott költségvetési támogatás emelését 2019 és 2021 között 1,35 milliárd euróval támogatta, míg az ÖVP szerint strukturális változtatások nélkül a pénz nem segít. Nem ez volt az egyetlen eset mostanában, hogy a két koalíciós párt egymás ellen szavazott: míg az SPÖ a zöldekkel és a NEOS-szal az oldalán támogatta az egyneműek házasságának engedélyezését, az ÖVP a törvényjavaslat későbbre halasztását javasolta, azzal az indokkal, hogy ne legyen kampánytéma.
Persze van olyan új rendelkezés, amelyet mindkét párt megszavazott: az ápolási hozzájárulás újrarendezését, amely szerint a mintegy negyvenezer, ápolási otthonban gondozottnak a jövőben nem kell arányos hozzájárulást fizetnie a vagyonából. (A nyugdíjból és egyéb járulékból továbbra is levonják a költségeket.) Az új rendelkezés nagyvonalú – csak éppen azt nem tudni, hogyan fedezi a költségvetés az évi több száz milliós költségvetési hiányt, amelyet a befizetések elmaradása okoz. Ez majd az új kormány gondja lesz.
Christian Kern (SPÖ) kancellár eközben témaválasztásában az Európai Unióra összpontosít, ezen belül a közösség régi fényének helyreállítása a cél. Az eszközként megnevezett hét pont között szerepel az alacsony adóval és bérdömpinggel egyenlőtlenséget teremtő országok elleni harc, a szabadkereskedelmi elvek érvényesítése és a migrációs terhek felosztása a tagországok között. Az SPÖ ugyanakkor kemény intézkedéseket is kilátásba helyez: Hans Peter Doskozil védelmi miniszter a hadsereget is a Brenner-hágóra küldené, ha továbbra is özönlenek a menekültek Olaszországból.
A zöldek pártja, amelynek nincs esélye az elsőségre, ám partnerként szóba jöhet, egyelőre saját személyi problémáival van elfoglalva. Eva Glawischnig május közepén lemondott a pártelnöki tisztségről: a 48 éves politikus, akinek a jelenlegi államfő, Alexander Van der Bellen 2008-ban átadta a stafétabotot, egészségügyi „jelzésekre” hivatkozott, és arra, hogy több időt szeretne családjának, gyermekeinek szentelni. Utóda szintén nő, az 1978-s születésű Ingrid Felipe, Tirol tartományfőnök-helyettese.
Az ugyancsak ellenzéki Stronach-csapat, amelyet 2013-ban a kanadai-osztrák milliárdos lényegében „hobbiból” alapított s húszmillió euróval próbált életben tartani, június végén bejelentette feloszlását. Az októberi választásokon már nem indul, s jelenlegi képviselőiért mintha nem versengenének a többi pártok.
Az egy ideje feljövőben lévő NEOS viszont hirtelen új problémával találta magát szemben, Kurz ugyanis a fiatal értelmiségiek e pártját szemelte ki az ÖVP fiatalítására. Az immár nevétől is megfosztott, a választáson saját listával (Sebastian Kurz-lista – Az Új Néppárt) induló pártvezér nem véletlenül hirdette meg, hogy a kizárólag saját döntése alapján összeállítandó jelöltlistákra kívülről is felkerülhetnek arra érdemes személyek. A NEOS legjobbjainak jó lehetőség, hogy hamar berobbanjanak a nagypolitikába – igaz, ezzel az ígéretes, 2012-ben alapított új liberális párt kivérezhet.
