VB kérdőjelekkel
Június 12-én kezdődik Sao Paulóban az idei labdarúgó-világbajnokság. A nagy érdeklődéssel kísért eseményre árnyékot vetnek a két éve tartó, eddig hat halálos áldozatot követelő tüntetések. Országszerte több millió ember tiltakozik naponta a költséges stadionépítések, a FIFA és a labdarúgó-funkcionáriusok korrupciója ellen. KASZA LÁSZLÓ írása az események hátteréről.
A megnyitó éppen olyan színpompásnak, mint ellentmondásosnak ígérkezik. Színhely a vadonatúj Itaquerao Stadion, amelyben még napokkal ezelőtt is építőmunkások százai kalapáltak, és amelyet üres lelátók előtt, három iskola idefuvarozott diákjainak jelenlétében csak május nyolcadikán tudott felavatni a brazil elnök asszony. Csütörtökön Dilma Rousseff mellett ott ül majd a díszpáholyban Joseph Blatter FIFA-elnök is, aki a maga közvetlen modorában korábban kijelentette, hogy gyűlöli az elnök asszonyt. És a hagyományos „kezdőrúgás” is sajátságos lesz. Nem biztos, hogy rúgják. A csípőoperációja miatt még nehezen mozgó Pelé ugyanis kijelentette: „Még nem tudom, hogyan, de ha jobbal nem megy, rúgok ballal, ha úgy sem sikerül, egy fejessel indítom útjára a labdát a világbajnoki brazil győzelem felé.”
Blatter idézett érzelmi kitörésének egyébként az az oka, hogy Rousseff elnök asszonynak sikerült elérni a svájci legfelsőbb bíróságnál annak a dokumentációnak a közzétételét, amelyet Zug kanton ügyészsége készített FIFA-vezetők korrupciós ügyeiről. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát előtte ötmillió dollár ellenében zárolták. Ez Blattert is megnevezi mint érintettet két korábbi brazil sportvezető, Joao Havelange és Ricardo Teixeira korrupciós ügyeiben.
De térjünk vissza a mostani vb-hez. Abban tehát biztosak lehetünk, hogy a világbajnokság Pelé rúgásával vagy fejesével elkezdődik, ám a következő aktus kimenetelében már nem. A vb elleni tüntetéseket szervező népfront, a Comite Popular da Copa bejelentette, hogy ott lesznek az Itaquerao kapui előtt, és tudomására hozzák a megnyitó prominens vendégeinek véleményüket stadionépítésről, FIFA-ról, korrupcióról. Tiltakozásuk jelszavait már szombaton bemutatták a nemzetközi sajtónak: „Stadionokra van pénz, iskolákra, egészségügyre nincs”, „A futballt szeretjük, a FIFA-t nem”, „Blatter, add vissza a pénzünket”. A mozgalom egyik vezetője, Christopher Gaffney matematikaprofesszor közölte, hogy mind a hatvannégy vb-mérkőzés stadionja előtt tüntetni fognak.
Pedig hét évvel ezelőtt, amikor bejelentették, hogy Brazília rendezi a vb-t, senki sem tiltakozott. Akkor is Pelé adta ki a jelszót: „A futball Brazília, és Brazília a futball.” A kormány egészség- és oktatásügyi reformot ígért, az ország úthálózatának felújítását, gyorsvasút építését Rio és Sao Paulo között. Mára kiderült, hogy a tervezett negyvenhét óriásprogramból tizenhármat töröltek. Viszont épültek a stadionok, tovább nő a korrupció. A be nem váltott ígéretek miatt közösen tüntet a lakosság szegény rétege az utóbbi években kialakult, zömében fiatal értelmiségiekből, vállalkozókból álló középosztállyal. Az új stadionok építéséhez a FIFA ragaszkodott. Pedig nem volt szükség egyre sem. Az országnak tizennyolc, több mint ötvenezer nézőt befogadó stadionja van. Ezeket kellett volna felújítani.
Kultúrbotránynak számít az Estádio do Maracana átalakítása. A brazil labdarúgás Mekkájának nevezett, eredetileg kétszázezer nézőt befogadó stadiont az 1950-es vb-re építették. Csak állóhelyei voltak. Mindenki oda állt két körbefutó lelátóján, ahova akart. Ezért és alacsony árai miatt a brazil egyenlőség, a demokrácia építményének tekintették. Igaz, a Maracana ma már nem felelt meg a modern kor követelményeinek. Korábban már kétszer átépítették, de ami most a FIFA előírásai szerint történt, a megkérdezettek kilencven százaléka szerint felháborító. Állóhely nincs, de beleépítettek százhuszonöt részben fedett, részben terasszá alakított páholyt karosszékekkel, kávézóasztalkával. Évi bérletük százezer euró. Ugyanakkor a magas helyárak miatt drámaian csökkent az egyes mérkőzések közönségének létszáma.
A mostani vb a labdarúgás történetének legdrágább, kereken tizenegymilliárd euróba kerülő rendezvénye lesz. És ezt csaknem teljes egészében adópénzekből fedezik. Ez az egyik fő oka a két éve tartó tüntetéseknek. Az amúgy velejéig romlott FIFA-vezetésen belül is hírhedtek a brazil funkcionáriusok. Mint a már idézett svájci ügyészségi dokumentumból kiderült, Havelange és Teixeira – mindketten évtizedekig a brazil szövetség és a FIFA vezető funkcionáriusai – huszonnyolcmillió dollár kenőpénzt vettek fel az időközben felszámolt ISL nevű reklámügynökségtől.
Az elmúlt két évben a Brazíliából érkező vagy az ottani eseményekről beszámoló jelentések különös képet festenek Dél-Amerika legnagyobb országáról. Brazíliát eddig a zseniális futballistákkal, a karneválok, a szambaiskolák gyönyörű táncosnőivel, a modern architektúrával asszociáltuk. Tudni véltük, hogy ott egyenrangúak fehérek és feketék, a gazdasági élet virágzik. És most azt halljuk, hogy a tüntetők legnagyobb része a nyomornegyedekben él. Innen származik a világ egyik leghíresebb futballistája, a karrierjét két évvel ezelőtt befejező Ronaldo Luis („il Fenómeno”) is, aki azt mondta a The New York Timesnak, hogy „amikor még fekete voltam, sokat szenvedtem a rasszizmus miatt, de mióta sok pénzem van és fehér vagyok, ez nem érdekel”.
Azt gondolom, Diana Rousseff elnök asszonnyal együtt sok tüntető reméli, hogy nem lesz igaza a berlini egyetem három professzora komputerének. Ez ugyanis megjósolta, hogy július 13-án német–spanyol döntő lesz, és a spanyolok nyernek...
