Vasököllel akarnak lesújtani az iráni tüntetőkre, a megmozdulásoknak már 12 halottja van

2018. január 2., 07:07

Szerző:

Eddig országszerte 12 ember vesztette életét azokban az összetűzésekben, amelyek az Iránban zajló  demonstrációsorozat alatt törtek ki a tüntetők és a kivezényelt biztonsági erők között.

Bár Hasszan Róháni elnök korábban nyugalomra szólított fel, a tüntetőket ez láthatóan kevéssé érdekelte, a főváros, Teherán mellett utcára vonultak Karadzsban, Hamadánban, Arakban, Száriban és Kazvinban is. A Forradalmi Gárdához közeli Tasnim hírügynökség közlése szerint az Iszfahán tartománybeli Nadzsafábádban egy rendőrt is agyonlőttek, hármat pedig megsebesítettek egy tűzpárbajban.

Tiltakozó diákok a Teheráni Egyetemnél 2017. december 30-án
Fotó: MTI/EPA

Hétfő már az ötödik napja volt a tüntetéseknek, és félő, hogy az áldozatok száma még tovább nőhet, a hatóságok ugyanis azzal fenyegetnek, hogy vasököllel fognak lesújtani azokra akik az utcákon adnak hangot az elégedetlenségüknek. Hasszan Róháni aránylag diplomatikus megszólalásához képest – az elnök vasárnap beszédében még azt is elismerte, hogy a tüntetőknek van okuk az elégedetlenségre, hétfőn pedig a Twitteren arról írt, hogy joguk van az utcákra vonulni –, Husszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy ezentúl szigorúan kordában fogják tartani a tüntetéseket. Mecsetek, középületek és bankok megtámadása elfogadhatatlan – bírálta eközben a tüntetőket Szadek Laridzsáni ajatollah, az iráni legfelsőbb bíróság vezetője, Iszmael Kovszari dandártábornok a Forradalmi Gárda nevében úgy nyilatkozott, nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet folytatódjon. Egy döntésnek kell megszületnie, és az ügynek vége – figyelmeztetett a dandártábornok. (A Forradalmi Gárda Irán ideológiai hadserege, amelyet 1979-ess iszlám forradalom után hoztak létre, hogy megvédje az új teokratikus politikai rendszert. Ruhollah Homeini néhai ajatollah, az iszlám forradalom vezéralakja soha nem bízott a reguláris hadsereg lojalitásában.)

Iránban most átmenetileg korlátozzák a hozzáférést a közösségi médiához, nem lehet elérni a Instagramot és a Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatást sem, csakhogy ezt a korlátozást könnyedén ki lehet játszani, az internet tele van olyan programokkal, amelyek segítenek kibújni a hatósági szűrők alól. 

Iránban 2009 óta nem volt ekkora tüntetéssorozat, de – hívja fel a figyelmet a New York Times – amíg akkor a konzervatív Mahmúd Ahmadinezsád volt elnök vitatott választási győzelme miatt vonultak az utcákra az emberek, a mérsékeltnek számító Hasszan Róhaninak egy olyan demonstrációsorozattal kell szembenéznie, amelyben alapvetően nem politikai vita játssza a főszerepet. Más a tömegbázis is. Nyolc évvel ezelőtt még Teherán állt a tüntetések középpontjában, a mostani demonstrációkat viszont azok a vidéki városok vezetik, amelyek hagyományosan támogatják a politikai és a vallási vezetést. Elégedetlenségüket szítják a növekvő árak, de főleg az, hogy az Irán atomprogramja miatt hatályba lépett amerikai és ENSZ-szankciók egy részének feloldása nem hozta meg az ígért gazdasági felemelkedést. Főleg azoknak a fiataloknak nem tetszik ez a helyzet, akiknek a körében hivatalosan 20, becslések szerint viszont inkább 40 százalékos a munkanélküliség. Az ország 81 millió lakójának az egyharmada fiatalabb 30 évesnél. A most őrizetbe vett hozzávetőlegesen 400 tüntető átlagéletkora mindössze 25 év.

Iránt és a világot  meglehetősen váratlanul érte a csütörtökön kezdődött tüntetéssorozat, olyannyira, hogy a síita teheráni vezetés a rivális regionális nagyhatalom, Szaúd-Arábia kezét látja benne. Ebből annyi igaz, hogy a szunnita monarchia második legnagyobb hatalmú vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg és trónörökös nevezte már a Közel-Kelet új Adolf Hitlerének Ali Hamenei jelenlegi iráni ajatollahot, és mondta, hogy készen áll a harcra Iránnal. Azt pedig senki nem tudja – fűzi hozzá ehhez a Guardian – hogy meddig hajlandó feszíteni a húrt az eddig a jemeni beavatkozás és a Katar elleni blokád fémjelezte szaúdi hatalmi törekvések érvényesítésében. Ráadásul ami az Irán elleni fellépést illeti, abban a koronaherceg egyértelműen számíthat az Egyesült Államok támogatására. Ennek volt a jele, hogy Donald Trump amerikai elnök – akinek a vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel Mohamed bin Szalman kiváló viszonyt ápol – a Twitteren támogatásáról biztosította az iráni tüntetőket.

 

A szaúdiaknak egyébként láthatóan kedvelik a koronaherceg konfliktuskereső politikája. Két hét alatt a YouTube-on már több mint egymillióan néztek meg egy propagandavideót, amely arról szól, hogy a szaúdi hadsereg hogyan rohanja le és foglalja el Iránt.