Külön magyar és román emlékhely jöhet Úzvölgyében
A Hargita megyei önkormányzat így oldaná fel az emlékhely körül állandósult magyar-román konfliktust Úzvölgyében.
Külön emlékhelyeket alakítanának ki az itteni harcokban elesett különböző nemzetiségű katonahősöknek Úzvölgyében - közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
A székelyföldi megye önkormányzata az MTI-hez küldött közleményében tudatta, hogy az úzvölgyi katonatemetőbe törvénytelenül felállított betonkeresztek csütörtöki, június 29-i eltávolítása után másnap közös találkozót tartottak az érintett hatóságok. Mint írták, ezen a Bákó és Hargita megyei prefektúra, a Hargita megyei önkormányzat vezetői, a székelyföldi Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva polgármestere vett részt, hogy párbeszédet folytassanak az elesett hősökre való civilizált emlékezés biztosításáról.
„A jelenlévők a törvények tiszteletben tartására szólítottak fel, és felszólítottak minden olyan tüntetés elkerülésére, amely nemzetiségtől függetlenül sérti a hősöknek kijáró tisztelet megadását” – áll a keddi közleményben, melynek írói leszögezik, hogy támogatják a hősök emlékére rendezett eseményeket, de ezeknek tiszteletben kell tartani az elesettek áldozatvállalását.
„A jelenlévők közös megegyezésre jutottak abban is, hogy minden nemzetnek, amely Úzvölgyében harcolt, legyen kijelölt helye, ahol a jövőben megemlékezéseket tartanak” – zárul a közlemény.
A pénteki találkozó előzménye, hogy Mihai Tarnoveanu, a katonatemető betonkeresztjeinél több megemlékezést is szervező Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője előző nap bejelentette, hogy az eltávolított 50 betonkereszt helyett 150-et állítanak fel a sírkertben. Azt írta, hogy július 8-án 18 órától híveivel "helyreállítja az igazságot" Úzvölgyében.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből csütörtökre, június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
(Kiemelt kép: Az Úz-völgyi katonatemető központi, kőtömbös-kopjafás emlékműve. Az 1944. augusztus 26-i szovjet támadás évfordulóján székelyföldi és magyarországi zarándokok részvételével ökumenikus istentiszteletet és megemlékezést tartottak. Fotó: MTI/Kátai Edit)