Nem jutnak dűlőre az úzvölgyi temető ügyében
Nem kíván részt venni az úzvölgyi temető eredeti állapotának helyreállításában a romániai Bákó megyei prefektúra, mert nem érzi magát illetékesnek ebben.
A moldvai Bákó (Bacau) megye kormányintézménye a csíkszentmártoni önkormányzathoz hasonlóan felperesként vett részt az úzvölgyi temetőben törvénytelenül kialakított román parcella építkezési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben, amelyben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet.
A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) város fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Érintettsége ellenére a Bákó megyei prefektúra a Krónika közéleti portállal közölte: nem érzi illetékesnek magát a bírósági ítélet végrehajtásában. Lucian-Gabriel Bogdanel prefektus válaszában azt írta az ítélet végrehajtásának mikéntjét firtató portálnak: forduljanak kérdéseikkel Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához, és a Hargitai megyei prefektúrához. A 2010/299-es számú kormányhatározat értelmében a katonatemető a Hargita megyei Csíkszentmárton köztulajdonába tartozik – indokolta.
Az elsőfokú bírósági döntés értelmében azonban a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság jogerős ítélete is megerősíti. Maga a prefektus pedig a kormány területi képviselőjeként a törvényesség betartásáért felel Romániában.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere a jogerős ítélet meghozatala után kijelentette: megvárják a hivatalos értesítést, annak ismeretében keresik meg a jogászokkal a legcélravezetőbb megoldást a sírkert eredeti állapotának helyreállításához. Azt is elővetítette, hogy ez nem lesz egyszerű, mivel a temetőben korábban többször koszorúzó nacionalista román szervezetek már jelezték: nem engedik eltávolítani a betonkereszteket.
Előzmények
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.
A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
(Kiemelt képünk: Az Úzvölgyi katonatemető központi, kőtömbös-kopjafás emlékműve 2020. augusztus 26-án. Az 1944. augusztus 26-i szovjet támadás évfordulóján székelyföldi és magyarországi zarándokok részvételével ökumenikus istentiszteletet és megemlékezést tartottak. MTI/Kátai Edit)