Utcára vonultak Orbán ellenfelei és hívei is
A Szabad sajtó útját betöltő soktízezres Milla-tüntetés képével illusztrálta az október 23-i kormánypárti és kormányellenes megmozdulásokról beszámoló cikkét Stéphane Kovacs. A konzervatív Le Figaro munkatársa szerint az ellenzék a kormány gazdaságpolitikájának kudarcáról mondott ítéletet. Bajnai Gordon volt miniszterelnök az ellenzéki rendezvény résztvevői előtt mondott beszédével tért vissza a politika színpadára.
Az idei október 23-ának nem sok köze volt az 1956-os felkelés 56. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéshez. De mind a kormánynak, mind az ellenzéknek lehetőséget teremtett arra, hogy erődemonstrációt szervezzen Budapest utcáin. A különböző források szerint 50-100 ezer ember tüntetett Orbán Viktor miniszterelnök politikája ellen, miközben az MTI, nemzeti hírügynökség jelentése szerint a konzervatív kormányfő mellett 150.000 híve vonult fel.
„Sokan vagytok! Ez ad nekem erőt!” – így foglalható össze Bajnai Gordon volt miniszterelnök üzenete, aki ezen a napon, a Milla-tüntetésen tért vissza a politika színpadára. A 44 éves, politikai színezettől mentes közgazdászt a 2014-es választások közeledtével Orbán Viktor komoly kihívójának tekintik. 2009-2010 között a szocialisták által támogatott szakértői kormány élén sikeresen hajtotta végre az IMF által meghatározott megszorító intézkedéseket egy 20 milliárd eurós hitel fejében, ami lehetővé tette, hogy Magyarország elkerülje az összeomlást.
A rendezvényen Bajnai bejelentette, hogy saját alapítványa, a Milla és a Szolidaritás részvételével megalakult az „Együtt 2014” mozgalom, amely megcélozza a következő parlamenti választásokat. „Nincs szükség új párt megalapítására, de a centrumban egyesülni kell” – tette világossá álláspontját. Szólt arról is, hogy értékelése szerint a jelenlegi kormányzat „még gazdagabbá teszi a gazdagokat, és még szegényebbé a szegényeket”, s ennek kapcsán „azonnali és radikális” gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett.
Bűnbaknak állítja be az EU-t a kormány
Bár Magyarországon a második negyedévben recesszióba süllyed a gazdaság, s igen magas a munkanélküliség, a kormány nem szándékozik változtatni, bármi történjék is. Az Európai Unió ajánlásait figyelmen kívül hagyva, a jövőben is a bankok és a nagyvállalatok adóterheinek növelésével akarja teljesíteni a költségvetési hiánycélt. Matolcsy György, gazdasági miniszter a hét elején kijelentette: a kormány a közeljövőben egészen világos jelzést ad majd arról, hogy Magyarország „egy jottányit nem tágít álláspontjából, amely szerint a Nyugat hibásan kezeli a válságot”.
Mindeközben hiába hasonlítgatja Orbán Viktor Brüsszelt a szovjet korszakbeli Moszkvához, vádolja az eurózónát és az IMF-et, vagy hiába ismételgeti, hogy az ország minden bajáért a szocialisták felelősek, a közvélemény egyre kevésbé vevő az üzenetre. Az utóbbi egy hónapban a baloldal két időközti választást is megnyert. Egy friss felmérés szerint 20 százalékos választói támogatottsággal továbbra is a jobboldal vezet, eközben azonban a szocialisták jönnek fel, támogatottságuk 16 százalékhoz közelít, ami a legjobb eredményük azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben lehengerlő győzelmet aratott az országgyűlési választásokon.
