Klímavédelmet és szociális Európát ígért Ursula von der Leyen
Az európai szociális politika megújításáról, a környezetvédelemmel összeegyeztetett gazdaságról, a jogállamiságról és a digitális fejlődésről szólt az Európai Bizottság elnökének jelölt Ursula von der Leyen keddi, az Európai Parlamentben tartott programbeszéde.
A német védelmi miniszter magát bemutatva elmondta, hogy megtisztelő számára, hogy nő állhat majd az Európai Bizottság élén, egy olyan európai, aki „anyaként, orvosként és politikusként” is bizonyíthatott.
A globális kihívások próbára teszik a társadalmakat, szerinte erre egyesek autoriter rendszerek felé tolódnak el, mások erőfölényüket kihasználva függőségbe taszítanak másokat „utak és kikötők” kisajátításával, mások a gazdasági protekcionizmust választják.
Utalt ezzel az Oroszországhoz és hozzá közeledő társadalmakra, Kínára, valamint végül a Donald Trump által alkalmazott amerikai védővámok politikájára. Európának saját útját kell járnia, ami az igazságos kereskedelemről és szabadságról szól – hangsúlyozta von der Leyen.
– Azt akarom, hogy Európa legyen az első karbonsemleges kontinens 2050-re
– tért át programjára. A első konkrét ígérete az volt, hogy az
elnöksége első 100 napjában egy Green New Dealt fog előterjeszteni
(utalva Franklin D. Rossevelt-féle New Dealre, ami az első gazdasági világ válság után mutatott új irányt az USA gazdaságában), amivel meghaladhatók az EU tagállamainak 2030-ig tett szén-dioxid-kibocsátást mérséklő vállalásai. Egy összeurópai törvényt fogadtatna el, ami kötelezi, nem pedig csak ajánlja a kormányoknak, hogy betartsák a klímavédelmi vállalásaikat.
Tisztában van vele, hogy tervezet a változtatások komoly hatással lesznek az emberek életére, például megjelenik a a cégek szén-adója, de a legelesettebbek számára, akiknek anyagi nehézségekbe ütközik a váltás a környezetbarát rendszerben, anyagi támogatást nyújtana. Ezek az üzenetek egyértelműen az EP zöld és liberális frakcióinak is szóltak, akik csak komoly klímavédelmi programmal támogatják von der Leyent a szavazáson.
– Nem az emberek szolgálják a gazdaságot, a gazdaság szolgálja az embereket
– tért át a gazdasági terveire, amit „szociális piacgazdaságnak” nevezett. Von der Leyen elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztésére koncentrálna. A globális, főleg IT-cégekre kitérve pedig igazságos adózást ígért, beszédében hangsúlyozva, hogy az rendjén való, hogy igénye van ezeknek a cégeknek Európára, de akkor fizessék a megfelelő adót is ezért az igényükért.
Nem ígért európai minimálbért,
de méltó megélhetés biztosítását ígérte minden európai munkavállalónak. Erősítené a szakszervezeteket, hogy biztosított legyen a méltó minimálbér a munkavállalóknak. A megpróbáltatások esetére egy biztosítási alapot hozna létre, hogy ne csak tagállami szintű legyen a munkanélküliség kezelése.
A fiatalok jobb esélyeket teremtene, ezért
megháromszorozná az Erasmus-ösztöndíjprogram keretét.
A társadalmi pillérekre vezette át beszédét, amelynek kiemelkedő jelentőségű eleme, hogy az EU lakóit még fiatalkorban kiemeljék a szegénységből. Felnőttkorban mindenki számára kifizetődő, hogy ha a fiataloknak biztosítjuk a megfelelő oktatás és egészségügyi ellátást– fűzte hozzá.
Teljes nemi egyenlőséget akar az Európai Bizottságban,
ezért fele-fele arányban lesznek nők és férfiak a biztosok között. Hozzátette, hogy a nők elleni erőszakot minősített bűncselekménnyé tenné, valamint az Európai Unióval ratifikálná az Isztambuli Egyezményt – ez olyasvalami, amit Magyarország sem tett meg.
– A törvények az eszközeink a szabadság megőrzésére, ezért nem alkuszunk, ha valaki nem tiszteli a jogállamiság elvét
– mondta.
Astatisztikák szerint eddig szerint 70 ezer menekült és bevándorló fulladt meg a Földközi-tengeren, ezzel Európa határa a világ egyik legveszélyesebb határa lett – emlékeztetett von der Leyen, kiemelve, hogy a tengeren kötelességünk életet menteni. Megítélése szerint azokat az értékeket kell megőriznünk, hogy az EU segít és megvédi az embereket, egyúttal felügyeli határait. Egy
új menekültügyi szabályozási tervet fog előterjeszteni,
ami empatikus és komoly is egyszerre. Szintén megerősítené az EU határőrizeti szervét, a Frontexet.
Végül németre váltva ismét személyesebb hangvételt vett. A politikus Brüsszelben született, amiről azt mondta: Hamarabb voltam európai, mint hogy megtudtam volna, hogy német és alsó-szászországi vagyok.
Ursula von der Leyennek kedd kora este az Európai Parlamenti képviselők
legalább felének és meg egynek a voksára lesz szüksége,
hogy az Európai Bizottság elnöke legyen. Teljes, 751 fős létszám esetén ez 376 voksot jelent. A német politikusnak ezért a három legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (182) a Szocialisták és Demokraták Progesszív Szövetsége (154) és a liberális Renew Europe (108) mellett valószínűleg a Zöldek (73) támogatására is szüksége lesz, főleg, ha a frakciók nem a pártfegyelem alapján szavaznak.
