Uniós munkakeresők a periferián
Az utóbbi hónapokban Stockholm egyes külső kerületeiben feltűnően elszaporodtak a bádogházak, s ma a város 30 pontján tárul elénk a szokatlan látvány. A kelet-európai országokból érkezett többtízezer munkakereső közül azok élnek ezeken a telepeken, akiket az ígéretesnek tűnő svéd munkapiac vonzott, ám különböző okok miatt nem sikerült megvetni lábukat itt. Pontos kilétük és számuk ismeretlen.
Nincs jóérzésű ember, akit ne érinte meg a bádogházaikban meghúzódók a helyzete. Egyáltalán az, hogy ma Svédországban ilyen körülmények között kényszerülnek emberek élni. – mondja a tehetetlenség keserűségével a köztévé híradójában megszólaltatott felelős városházi politikus. Szegénység, nyomor és megengedhetetlen hygiéniai körülmények. Hiányzik a folyóvíz, nincs szennyvízcsatorna s nagy a tűzveszély. Néhány farost- fém- vagy papirlemez alkotja az összetákolt tűzhelyekkel melegen tartott lakhelyeket. Átjárja őket a januári szél és a vacak csövekből visszaszálló füst. (Stockholmban mínusz tíz fok van éjszakánként.) Bent felfújható gumihajó szolgál alvóhelyül, madzagon lógó ruhák, táskák, zsákok, edények bent és szeméthegyek körben kint. Sehol egy ember.
Az utóbbi hónapokban Malmö, Göteborg, de leginkább Stockholm egyes külső kerületeiben eddig nem látott módon elszaporodtak a bádogházak, s ma a város mintegy harminc pontján, többnyire valahol a metróvonalak külső szakaszai mentén tárul elénk a szokatlan látvány. Amint a városházi emberünk alátámasztja: emberek minden időkben éltek a társadalom peremén, azonban a nagyszámú adományozónak, önkéntesnek és a szociális hatóságoknak köszönhetően, évtizedekre visszamenően nem találkoztunk e jelenséggel. Alapelv, hogy senki ne aludjék a szabad ég alatt. Persze, mint a szakemberek állítják, az amfetaministák és más nehéz szerekkel élők között vannak, akik inkább a város rejtett odúit választják, s eszükbe nem jut beköltözni a menedékhelyekre – igaz, azok többsége sem fogadja be őket addig, míg nem hajlandók elfogadni a követelményként támasztot és adott kezelést.
A város egyik felelős szakpolitikusa szerint, a városszéli szükséglakhelyeken élők száma tartósan igen alacsony volt, egészen négy-öt évvel ezelőttig, amikor is hirtelen növekedésre figyeltek föl. Az elemzéseik azt mutatják, hogy ennek hátterében az Európai Unióhoz 2004-óta csatlakozott országokból érkező munkakersők letelepedése áll.
A szociális hatóságok úgy tudják, a város harminc pontján alakultak ki olyan ideiglenes mikro-települések, amelyek bádogházakból, sátrakból, kunyhókból, lakókocsikból állnak. Egyes déli és nyugati kerületekben jöttek létre.
Noha Svédországban a középkor óta íratlan társadalmi szabály a szabad szálláshoz való jog, az adott területet birtokló személy engedélye nélkül is, azonban ez csupán egyetlen éjszakára szól. Tehát, állandó jellegel nem élhet senki ideiglenes építményekben. Más szóval, ahol a bádogházak állnak, valakiknek a birtoka, ezek előbb-utóbb jelentkeznek és elküldhetik az ott lakókat. S róluk majd a társadalomnak kell gondoskodni. Noha ez nem lenne feladata. A Svédországba munkakeresés céljával érkezők abban a hitben jönnek, hogy a munkapiac szabad, s bizonyára akad valami számukra is. Ha mégsem, a társadalom gondoskodik róluk is. Csakhogy ez nincs így. Az idetelepülők pedig, valójában elmulasztanak informálódni a vonatkozó svéd törvényekről, a munkapiac helyzetéről, s a saját reális lehetőségeikről.
A reggeltől estig magukra hagyott bádogházak lakói napközben a túlélésüket igyekeznek megszervezni. Ám, korántsem a belvárosi utcákon és fűtött közterületeken kéregető romániai romák helyzete a legrosszabb, noha őket látjuk leginkább – hanem azoké a kelet-európai országokból érkezetteké, akiket a szabadnak és ígéretesnek tűnő svéd munkapiac vonzott ide, ám különböző okok miatt mégsem sikerült megvetni lábukat itt.
Miközben már-már
A stockholmiak pedig cselekszenek: például, egy
Facebook-csoportmúlt hétvégi, -10 fokos hidegben megtartott adománygyűjtő akciójára tizenötezren hoztak segélycsomagokat a bádogházlakó uniós polgártársaik számára.Forrás:
Svenska DagbladetFoto: Lars Petersson
Egyéb érdekes olvasnivaló a
SVÉDASZTALkínálatában.