Újabb áldozatai vannak a kirgiz-tadzsik konfliktusnak
Újabb és újabb konfliktusok törnek ki a volt Szovjetunió területén. A kirgiz-tadzsik konfliktust a Szovjetunió idején meghúzott határok körüli vita robbantotta ki.
Harminchatra emelkedett a kirgiz-tádzsik konfliktus kirgiz halottjainak száma – jelentette vasárnap a kirgiz egészségügyi minisztérium. A tárca hozzátette, hogy a harcoknak kirgiz oldalon körülbelül 130 sebesültje is van. Jóllehet korábban a tádzsik hatóságok is tájékoztattak, hogy az összecsapásoknak tádzsik áldozata is van, Dusanbe hivatalos számot nem közölt.
A térségben a héten törtek ki összecsapások a kirgiz és a tádzsik határőrök között, a két fél nehézfegyverek, köztük harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Bár pénteken Biskek és Dusanbe tűzszünetben állapodott meg, a harcok nem sokkal később kiújultak.
Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a feszültség csökkentését sürgette, hozzátéve: amennyiben a felek kérik, a világszervezet kész közvetíteni a vitás kérdésekben.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) pénteken a tűzszünet hatékony végrehajtására szólította fel a két közép-ázsiai országot, kiemelve, hogy az eszkaláció káros hatással van a regionális stabilitásra.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig ugyanis a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat, határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között.
(Kiemelt képünk: Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke (elöl, b-j) a Center 2019 fedőnevű stratégiai gyakorlatozáson az oroszországi Orenburg város közelében levő Donguz gyakorlóterepen 2019. szeptember 20-án. Fotó: MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij)
